A mai nappal megkezdődik Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútja, amit Franciaországban kezd, majd Szerbiában és hazánkban folytat, ám az az Európa, amely öt év után ismét fogadja a kínai vezetőt, már távolról sem ugyanaz, mint volt 2019-ben – hívja fel a figyelmet a CNN cikke.
Megfordult a világ Hszi körül
A portál emlékeztet: mikor Hszi 2019-ben Rómába látogatott, az olaszok minden tekintetben kiterítették elé a vörös szőnyeget – Andrea Bocelli operaénekes nyitotta a fogadást, majd megmutatták neki az olasz főváros minden turistalátványosságát. Mindezt annak örömére, hogy az olaszok csatlakoztak a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez.
Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, és Kína nyugati megítélése földcsuszamlás-szerűen változott meg. Ennek alátámasztásához elég csak egyetlen hetet visszatekinteni: az elmúlt napokban az EU vizsgálatokat indított bizonyos kínai szélerőművek ellen, egyes kínai orvostechnikai eszközök beszerzése miatt, és nem utolsósorban razziát indítottak a Nuctech biztonságtechnikai cég egyik irodája ellen.
Eközben Németország és Anglia letartóztatott hat embert Kínának való kémkedés gyanújával,
és végül, de nem utolsósorban, Olaszország már ki is lépett a kínai övezetprojektből, amivel Hszi elvesztette a kezdeményezés egyetlen G7-es tagországát.
Ezek a fejlemények persze távolról sem véletlenek: Európa egyre látványosabban készül egy Kína elleni kereskedelmi háborúra, miközben egyre nagyobbak az aggodalmak Hszi és Putyin szorosabbra fonódó partnersége miatt, amely mögött nemcsak az ukrán helyzet, de a Tajvan elleni potenciális támadás réme is felsejlik.
Kínára számos európai országban egyre inkább sokrétű fenyegetésként tekintenek, az államokon belül azonban megosztottság van azt tekintve, hogy milyen gyorsan és milyen messzire kell elmenni a Kínával kapcsolatos aggodalmak kezelésében, mind gazdasági, mind biztonsági téren
– mondta ezzel kapcsolatban Noah Barkin, az amerikai Marshall Fund főmunkatársa.
Kétélű látogatás
A szakértők szerint Hszi mostani útja alapvetően két célt szolgál: egyrészt megpróbálhatja meggyőzni ellenlábasait saját jóindulatáról, másrészt megmutathatja kritikusainak, hogy még ha egyes országok nem is látják őt szívesen, mások, köztük Magyarország, továbbra is tárt karokkal fogadják.
Ennek a két vonalnak az együttes egyengetése azért alapvető fontosságú számára, mert félő, hogy ha Európa valóban belemegy egy kereskedelmi háborúba Kínával, az utóbbi a már most is kifejezetten nehéz helyzetben lévő gazdasága miatt elég valószínű, hogy a rövidebbet húzza a játszma végén – ezenfelül azt is el kellene érnie Hszinek, hogy az EU ne sodródjon még közelebb Amerikához, hiszen a megosztottság neki dolgozik.
Hszi hivatalos programja holnap indul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök meglátogatásával, és a találkozó
minden bizonnyal nem lesz unalmas.
Von der Leyen ugyanis az egyik legnagyobb szószólója annak, hogy az európai cégek, amennyire csak tudják, vágják ki Kínát az ellátási láncaikból, továbbá Macron hathatós támogatásával a kínai elektromos autók európai importját is nagy erőkkel vizsgálja – melyre Hszi a francia brandy árának megkérdőjelezésével válaszolt korábban.
