Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság egyik húzóágazata, márciusban az előző év azonos időszakához képest az euróban számított értéke 15, az importé 20 százalékkal kisebb volt. A termék-külkereskedelmi egyenleg 512 millió euróval javult – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az előző hónaphoz viszonyítva is csökkent a volumen, az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal mérséklődött.
A kivitel értéke 12,2 milliárd eurót (4812 milliárd forintot), a behozatalé 10,7 milliárd eurót (4215 milliárd forintot) tett ki, amivel a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,5 milliárd euró (597 milliárd forint) volt.
Az adatok kapcsán a tisztánlátást nehezíti, hogy kevesebb munkanap volt idén márciusban, ezzel együtt továbbra is lesújtó képet mutat a magyar export, ami az idei kilátásokra is rányomja a bélyegét.
Tavaly nyár vége óta jól láthatóan egyre inkább begyűrűzik a magyar gazdaságba a német Ennek tudható be, hogy már az első két hónap után a kormány átírta a növekedési várakozásokat. Az eredeti 4 százalékos GDP-bővülés helyett ma már 2,5 százalékos célt tart elérhetőnek a kabinet. A német gazdaság és ipar problémái miatt utazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még április közepén Németországba. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi szokásos péntek reggeli rádióinterjújában is ugyanerre az okra vezette vissza a vártnál alacsonyabb idei növekedést is. Szerinte, ha a háború megszűnne, akkor a magyar növekedés a kétszerese lenne a mostaninak. Amiatt, hogy nem tudni, hogy a külső, nyugati piacaink mikor állnak helyre, ezért a kormány igyekszik kiterjeszteni a magyar gazdaság hatókörét a keleti piacok felé is.
