Az ukrán import és az uniós „idiotizmus” présében a baromfitermelők

A baromfiágazat az elmúlt években a Covid–19, a madárinfluenza és az orosz–ukrán háború okozta kihívások közepette is bizonyította, hogy versenyképes – mondta a Baromfi Terméktanács által a baromfivilágnap alkalmából szervezett konferencián tartott előadásában Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. Fontos változás azonban, hogy a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok szigorodnak, a fogyasztói igények pedig már nemcsak a termékre vonatkoznak, hanem a termékek előállításának körülményeire is. Ebből a szempontból túlzásokkal is találkozunk – tette hozzá.

Az agrártárca minden lehetséges támogatást igyekszik biztosítani az idén január 1-jétől elindult új közös agrárpolitika (KAP) keretei között is – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A kedvezményezetteknek megmaradnak egyebek mellett a beruházási, az állatjóléti és a génmegőrzési támogatások is, a második pillérben, vagyis a vidékfejlesztési politikában a maximális, 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően pedig az előző uniós ciklushoz képest háromszor több forrást tudnak biztosítani. Az előző ciklus Vidékfejlesztési programjában – amelyet Feldman Zsolt AM-államtitkár nemrég tett bejelentése szerint az idei kiírásokkal várhatóan le is zárnak – a baromfiágazatban 600 telep fejlesztését segítették, több mint 175 milliárd forint értékben. 

– emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a beruházásoknál előtérbe kell helyezni az energiahatékonyságot és a „zöldebb” megoldásokat. 

A baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt a húsféle, együtt a tojással pedig a legfontosabb fehérjeforrása az emberiségnek – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ahogyan nő a népesség, egyre nagyobb szükség van a baromfitermelésre, mert olcsón és kis környezeti terhelés mellett képes a hús előállítására. Európában stratégiai fontosságú ágazat, termelési értéke 38 milliárd euró, ebből 2 milliárd az árbevétele, 25 ezer, zömében családi gazdaságban 370 ezer embert foglalkoztat – sorolta. Jelentősége itthon is egyre nagyobb, a többi hústermelő ágazathoz képest akkora lett a súlya, hogy a hazai vágóállat-termelés közel kétharmadát biztosítja – idézte Győrffy a KSH adatait. 

A NAK-elnök beszélt a madárinfluenza által okozott súlyos károkról is, amelyeket szerinte az állategészségügyi szabályok betartása és a termelők képzése mellett akár vakcinahasználattal is lehetne enyhíteni. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette:

– utalt az ukrán termékekre vonatkozó lazább szabályozásra. Ráadásul ezzel nem az ukrán embereket, hanem ottani oligarchákat támogatnak.

Eközben pedig arra kell számítani, hogy további állatjóléti szigorításokkal nehezítik az állattartók dolgát, olyanokkal, amelyek teljesen elszakadtak a valóságtól, és ellentétesek minden fenntarthatósági és gazdasági szemponttal is.

Az utóbbit emelte ki előadásában Gert-Jan Oplaat, az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) elnöke, aki

Még a biotermelésben is 20 kilogramm ez a mennyiség, a hagyományos baromfi-előállításban pedig 42 kiló. Ahogy az elnök elmondta, a tanulmány készítői magánbeszélgetésekben elismerték, hogy a szám meghatározásánál pusztán állatjóléti szempontokat vettek figyelembe, de ezt a tanulmány nem rögzíti, így most a „méregzöld” szervezetek ezt aduként használják. 

Eközben pedig a kutatásokból az derül ki, hogy a fogyasztók számára az ár a legfontosabb, és egyre inkább növekvő mértékben az, míg az állatjólétet kevésbé tartják lényegesnek, ráadásul az utóbbi súlya csökkent is. A népességnövekedés még inkább felértékeli a baromihús szerepét, ugyanis az előrejelzések szerint 2030-ra 22 százalékkal többre lesz szükség.