A Yettelnél nem látják annak a jelét, hogy a ZTE ismét az Egyesült Államok tiltólistájára kerül, ami azért is fontos szempont, mert a kínai vállalat gyártja a magyarországi hálózati berendezéseket, amelyekben nélkülözhetetlenek az amerikai csipek és alkatrészek.
A Yettel Magyarország szakemberei annak kapcsán tartottak sajtóeseményt, hogy
a 2021-ben indult több tízmilliárd forintos hálózatmodernizációs folyamat nagyságrendileg a felénél tart, összességében több mint háromezer állomást újítanak fel olyan mértékben, hogy a projekt végére nem lesz egy olyan csavar sem a hálózatban, ami előtte benne volt.
A szolgáltató álláspontja szerint ezzel akár háromszorosára is növekedhet a kapacitás, gyorsabb és megbízhatóbb hálózatot biztosítva az ügyfeleknek. A jelenleg tapasztalható makrogazdasági környezet ellenére a Yettel nem módosított műszaki fejlesztési tervein. Haladna gyorsabban is, ám a szakképzett munkaerő hiánya miatt ez a maximális tempó, amelyet legalább alapanyaghiány nem hátráltat. A mobilszolgáltatónál hangsúlyozták, a felhasználók száma – vagy mára pontosabb úgy fogalmazni, hogy a csatlakoztatott eszközök száma – folyamatosan növekszik, de arra is fel kell készülniük, miként használják a hálózatot, mert egyre többen igénylik a nagyobb forgalmú applikációkat, videókat.
Kitört a csipháború Kína és az Egyesült Államok közöttAhogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni, hogy Peking hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. |
Koller György műszaki vezérigazgató-helyettes és Csaba Tamás hálózati stratégiai tanácsadó arról is beszéltek, hogy már a Pannon GSM időszakában szempont volt a fejlesztések előkészítésekor az energiahatékonyság. Manapság egy byte már jóval kevesebb energiába kerül, amíg a fogyasztóhoz ér, mint néhány évvel ezelőtt, viszont eközben jelentősen nőtt az adatforgalom is, a két erő nagyjából kiegyenlíti egymást. Elhangzott, a Yettelnél pozitívan értékelik az elmúlt bő egy évtized közös munkáját a ZTE-vel, és hangsúlyozták, minden helyi szabályt betartanak, azaz, ha valamelyik hálózati elemnél nem használhatnak kínai technológiát Magyarországon, akkor nem teszik, de erről egyelőre nincs szó.
A ZTE négy és fél évvel ezelőtt került az összeomlás szélére, amikor a Donald Trump vezette adminisztráció elvágta a céget az amerikai beszállítóktól azzal az indokkal, hogy megsértette az exportkorlátozásokat, mert termékeit eladta Iránnak és Észak-Koreának.
A szankció eredetileg hét évre szólt volna, de csupán két hónapig tartott: amerikai sajtóhírek szerint a ZTE egymilliárd dolláros bírságot fizetett, és lehetővé tette, hogy amerikai szakértők vizsgálhassák mindennapi tevékenységét a következő tíz évben. A kínaiaknak több változtatást kellett eszközölniük a menedzsmentben, továbbá letétbe helyeztek 400 millió dollárt, ha megszegnék a megállapodást. Cserébe újra vásárolhatnak olyan alkatrészeket amerikai beszállítóktól, amelyekre okostelefonok gyártásához és távközlési hálózatok kiépítéséhez van szükségük.
