Hol a legjobb élni Magyarországon? – Nőtt a szakadék a régiók között

A bruttó hazai termék (GDP) előzetes, 2011. évi regionális adatai szerint tovább nőttek a régiók közötti különbségek Magyarországon. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-értéke az országos átlaghoz viszonyítva 3,2 százalékponttal csökkent 2010-hez képest, ez azonban nem befolyásolta kiemelkedő gazdasági előnyét.

Dél Dunántúlon és Észak-Magyarországon az országos átlaghoz viszonyított teljesítmény 1,0, illetve 0,4 százalékponttal csökkent, miközben a többi régióban nőtt (1,2–2,6 százalékponttal) az előző évihez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.

A bruttó hazai termék (GDP) 2011-ben folyó áron számítva 27 886 milliárd forint volt, ennek 48,2 százalékát Közép-Magyarországon, 26,3 százalékát a Dunántúlon, 25,5 százalékát az Alföld és az Észak nagyrégióban állították elő. A központi régió részesedése 2011-ben tovább csökkent (0,5 százalékponttal), miközben a dunántúli nagyrégió és az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya 0,3, illetve 0,2 százalékponttal nőttek a 2010 évihez képest. A Dunántúl 2011. évi gazdasági teljesítményének növekedését a Közép- és Nyugat-Dunántúl feldolgozóipari teljesítményének – ezen belül is leginkább a jármű-, gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyagtermék-gyártás – átlagnál nagyobb mértékű bővülése okozta.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2011-ben 2 millió 797 ezer forint volt, 5,1 százalékkal több (folyó áron) az egy évvel korábbihoz képest. A fajlagos mutató értéke az országos átlag százalékában négy régióban nőtt, leginkább Nyugat- és Közép-Dunántúlon (2,6, illetve 2,0 százalékponttal). A rangsorban továbbra is utolsó helyen álló Észak-Magyarország egy főre jutó GDP-értéke 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest.

2011-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a régiók közötti különbségek tovább nőttek, miközben a rangsor az elmúlt évekhez képest nem változott. A továbbra is első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország fajlagos mutatója közötti különbség 2,66-szoros volt. Közép-Magyarországot figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb régió között ennél lényegesen kisebb, 1,69-szeres volt a különbség; ugyanez 2009-ben 1,52-szeres, 2010-ben pedig 1,64-szeres volt.

Az egy főre jutó GDP alapján a megyék fejlettségi sorrendjében 2011-ben nem volt jelentős változás az előző évihez képest. A megyék többsége (10 megye) megőrizte helyét, 7 megye egy, 1-1 megye három illetve két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A rangsorban a legtöbbet, három helyett javító Jász-Nagykun-Szolnok – a megyék átlagához viszonyított – 5,2 százalékpontos javulásában jelentős szerepet játszott az ipar teljesítményének, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának az előző évi alacsony szinthez képest jelentős bővülése. Baranya megye két hellyel hátrább sorolódott, a hozzá közel álló fejlettségi szintű – Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok – megyék mögé, azok nagyobb ütemű fejlődése miatt. A főváros kiemelkedő fajlagos mutatójának értéke az országos átlag 2,16-szerese volt 2011-ben, 9,8, illetve 3,6 százalékponttal csökkent 2009-hez és 2010-hez képest. Országos átlag feletti értékkel továbbra is két dunántúli megye – Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom – rendelkezik, hasonlóan 2010-hez. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2011-ben sem változott, 2000 óta a rangsor utolsó két helyén állnak. A főváros és Nógrád megye közötti különbség továbbra is jelentős, 4,8-szeres volt, 0,1 százalékponttal csökkent 2009–2010-hez képest. Budapest adatát figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron, valamint Nógrád megye mutatója között folyamatosan tovább nőtt a különbség, a 2009 évi 2,3-szeresről a 2011-évi 2,8-szeresre.

Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2011-ben – a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlóegység-paritáson – 16 484 euró volt, 3,8 százalékkal több, mint a 2010. évi, illetve 65,7 százaléka a 2011. évi európai uniós átlagnak. Az elmúlt években lassult hazánk gazdasági felzárkózása. 2011-ben a fajlagos mutató értéke 11 százalékponttal haladta meg a 2000. évit, míg ugyanez az érték csupán 3, illetve 1 százalékponttal nőtt a 2003. évi és a 2009–2010. évi átlaghoz képest. A központi régió fejlettségi szintje – Budapest kiemelkedő 141,8 százalékos fejlettségi szintjének köszönhetően – az uniós átlag 105,9 százalékát érte el. A többi hat régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió egy főre jutó GDP-je az EU-27 átlagának 59-67 százalékát tette ki, a többi régióé a 40–44 százalékát.