Lassuló növekedési ütem

A monetáris politika szigorodása és az energiaárak reáljövedelmeket csökkentő hatása az Egyesült Államokban és Európában is kezdi éreztetni hatását, bár a növekedés üteme így is 3 százalék fölötti marad, ami Európában egyben a hosszú távon fenntartható szintet is meghaladja. Ez azzal kecsegtet, hogy az öreg kontinensen a munkanélküliek aránya húszéves mélypontra, 7 százalék közelébe eshet jövőre.
Az infláció ugyanakkor csak csekély mértékben emelkedik, jóllehet az OECD szerint 2001 közepéig 30 dollár körül maradhat az olaj ára. A nagy olajválságok óta ugyanis jelentős változások zajlottak le a fejlett államokban: a béremelkedés ütemének a múltbeli inflációhoz igazítása megszűnt mint általános gyakorlat, az élesebb verseny következtében a költségnövekedés kisebb részét lehet a fogyasztókra hárítani, és a gazdaságpolitika is elkötelezett az árstabilitás mellett.
Magyarországon 2001-ben is az idei ütemben javulhat a gazdaság teljesítménye. Az előrejelzés a munkanélküliség és az infláció további lassú mérséklődését valószínűsíti. Az egyik kockázati tényezőt a külső kereslet visszaesése jelenti, míg a másikat a fiskális politika lazulása -- a kétéves költségvetésben tervezett adómérséklések és kormányzati programok hatását a folyó kiadások csökkentésével javasolja ellensúlyozni a jelentés a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében.
Az Egyesült Államokban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszafogása és a lakásépítések számának csökkenése vezérli a "landolást", miután a jelzáloghitelek kamatai is érdemben emelkedtek, és a részvényárfolyamok is mérséklődtek a történelmi csúcspontok elérése óta. A jelentés úgy ítéli meg, további kamatemelésekre kerülhet sor, ám a növekedés így is alig múlja alul a legújabb elemzések eredményei alapján 4 százalékosra becsült hosszú távú potenciális maximumot. Így a kapacitáskihasználtság továbbra is igen magas marad.
Európában is csökken a növekedési ütem, igaz, csak fokozatosan. A kapacitások szűkössége helyett erőforráskorlátokba ütközhet a további gazdasági bővülés: a ciklikus munkanélküliség jelentősen csökkent, illetve egyes államokban teljesen eltűnt. Ezért került napirendre az euróövezet több tagországában is a probléma kormányzati szinten való kezelése.
Úgy tűnik, a japán gazdaság is növekedési pályára állt, bár a fellendülés még bizonytalan. A jelentés 2 százalék fölötti bővülést valószínűsít a szigetországban 2001-ben. Ehhez az újabb kormányzati stimulus mellett a 2000 októbere és 2001 májusa között lejáró lekötött lakossági betétekben felhalmozott jelentős összegek is hozzájárulhatnak valamelyest, melyek egy részét talán fogyasztásra fordítják a háztartások.
Továbbra is az olajárak körüli bizonytalanság hordozza a legfőbb kockázatot a világgazdaság növekedésére nézve. A szerzők utalnak rá ugyanakkor, hogy bár az energiahordozó drágasága 2000-ben is a jövedelmek jelentős újraelosztásához vezetett az olajexportőrök és -importőrök között, az OECD GDP-jének 0,5 százalékára rúgó reáljövedelem-veszteség jóval alulmúlja az 1974-es 2,8, illetve az 1979--80-as 2,5 százalékos mértéket. A növekedést pedig pozitívan befolyásolhatja a javuló egyenlegű államháztartások kiváltotta adócsökkentési hullám.
Japán mellett Cseh-, Lengyel- és Magyarország tartoznak azon OECD-államok közé, melyekben a növekedési ütem stabilizálódik, illetve növekszik. Lengyelország a magyarhoz hasonló erőteljes gazdasági bővülést tud felmutatni már az idén is, míg Csehország a következő évben várhatóan felülmúlja eddigi szerényebb teljesítményét.
Magyarország gazdaságának növekedésében az előrejelzés szerint növekvő szerepet kaphat a belső kereslet a nettó export rovására. A magánfogyasztás 5 százalék fölötti növekedése részben segíti a növekedést, részben azonban az import növelésén keresztül rontja a kereskedelmi mérleget. Ennek ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya a becslések szerint csak kevéssel haladja majd meg a bruttó hazai termék 4 százalékát.