A kkv-k várják az EU-pénzt

A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ felmérései azt mutatják, hogy a vállalkozások 84 százaléka tervezi uniós forrás igénybevételét. Közülük 51 százalék pedig visszatérítendő forrásra is nyitott. Krisán László szerint az NHP tapasztalatai azt mutatják, hogy lesz igény a visszatérítendő forrásokra is, amelyek súlya a 2014-2020-as ciklusban megnövekszik. “Nem csak az ingyen pénznek, hanem az olcsó pénznek is lesz keletje” – mondta.

A KAVOSZ felmérései szerint a vállalkozások 80 százaléka tervez fejlesztést. A válság miatt sok vállalkozás kivérzett, emellett 2012 vége óta nincs uniós fejlesztési forrás a kkv-k számára, így a cégek úgy várják az EU-forrást, mint a mannát. Azt is hozzátette azonban, hogy a pályázatok árpilisi megjelenése ellenére szeptember előtt nem várható, hogy támogatási szerződéseket fognak aláírni. „Elviekben 2014-2020-as ciklusról beszélünk, de már 2015 márciusa van, vagyis a hétéves ciklus inkább ötéves periódust jelent, hiszen csak most kezdik el kiírni a pályázatokat” – emelte ki. Problémának nevezte, hogy a szolgáltató szektor ki lett zárva a pályázatokból, hiszen a közel 600 ezer kkv kétharmada ebben a szektorban működik.

Kiemelte: az előző ciklusra az volt jellemző, hogy mindenre adtak pénzt, de egyben ez azt is jelentette, mindenhová viszonylag kevés forrás jutott. Ehhez képest a mostani ciklusban kijelölnek egyes ágazatokat, ahová majd a források összpontosulnak. Ezek a biotechnológia, elektronika, gép-, gyógyszer-, jármű-, élelmiszer-, infokommunikációs és technológiai ipar, turizmus, kreatív ipar és a mezőgazdaság.

Szerinte ez sokkal jobb rendszer lesz, mert így jóval több forrás jut majd a kiválasztott ágazatoknak, amelyek a termelő, fejlesztő, értékteremtő szektorok. „Ez azért fontos, mert csak 2020-ig tart a buli” – mondta. 2020 után ugyanis az ország már nem kap vissza nem térítendő uniós kohéziós forrást, így most olyan fejlesztésekbe kell beruházni, amelyek 2020 után is fognak termelni – tette hozzá a KAVOSZ vezérigazgatója. Kabai Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője az új ciklus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban nagy szerephez jutnak a visszatérítendő támogatások. Bizonyos területeken még mindig harcolunk az unióval, hogy mi az, amit lehet, és mit nem lehet támogatni. „Rendkívül hálátlan feladat Budapesten elmondani azt, hogy a közép-magyarországi régióra jóformán nem fognak jutni források” – mondta Kabai Anikó.

Sok megkötés van a kapacitásbővítő beruházások kapcsán, a nagyvállalatok például egyáltalán nem kapnak pénzt erre. A kkv-k közük pedig csak a feldolgozóiparban tevékenykedők kaphatnak kapacitásbővítésre forrást. „Ez a kereskedelmi és szolgáltató szektort kizárja” – mutatott rá. Az unió most nagy hangsúlyt fektet az árazásra – hívta fel a figyelmet Kabai Anikó, hozzátéve, hogy ha a normál költségektől eltér egy fejlesztés, akkor meg kell indokolni, miért. Minden kommunikáció online felületen történik, de a támogatási kérelmem hitelességét igazoló nyilatkozatot el kell küldeni postán a pályázat benyújtása után három napon belül.