Világgazdaság Online

Nemzetközi szinten is kiemelkedő a magyar kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények száma. A vállalatok ilyen jellegű kiadásaikat több adónemben is érvényesíthetik, az idén ráadásul tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is mérsékelhető a k+f tevékenység közvetlen költségével.

A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető könnyítésekkel – ugyanis nem ismeri azokat.
Pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a k+f-hez kapcsolódó költségek aránya – mutat rá Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője. Miközben ez a szint Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki.

Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet ilyennek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva részletes útmutatást tartalmaz a k+f tevékenységek azonosításához. A könyv következetesebb hazai alkalmazását eredményezheti az ez év elején életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.

„A sokféle hazai, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy a kifejezetten ilyen jellegű tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig” – szögezi le Bagdi Lajos, a Deloitte adómenedzsere. Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával – teszi hozzá.

Ennek megfelelően a kis- és közepes méretű cégek a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóiknak kifizetett bérköltségnek összesen a 25 százaléka után vehetik igénybe az adókedvezményt, négyéves időtávon, „lépcsőzetes” elosztásban úgy, hogy a 25 százalékos plafont a negyedik év végére érhetik el.