Szijjártó: Nem változtatunk a különadón, mert az lehetőség a cégeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.
A parlament tavaly október 18-án fogadta el a több ágazatot is érintő törvényt, amelynek alapján a távközlési vállalkozások befizetési kötelezettsége eredetileg a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti rész után 4, az 5 milliárdot meghaladó után 6,5 százalék lett volna. Időközben módosult a jogszabály, és a fizetés alsó határa ma már nettó félmilliárd forint, az ennél kisebb forgalmú cégek mentesülnek alóla.
A szakma nemcsak a különadó tényét, hanem azt a döntést is kezdettől hibásnak tartotta, hogy az adó alapja a nettó árbevétel lett, nem pedig – ahogy eredetileg hirdették – a nyereség. Így az intézkedés nem egyenlő terhet ró az ágazatban működő cégekre. A nagy szolgáltatók ugyanis 40 százalékos EBITDA-val (ez gyakorlatilag az adózás előtti eredményt jelenti) működnek, nekik – az adótétel abszolút számától eltekintve – ez kisebb teher, mint a feleakkora EBITDA-val dolgozó alternatív operátoroknak.
A távközlési ágazatban ma Magyarországon mintegy 80-100 vállalatot sorolnak. A szektor teljes árbevétele hozzávetőlegesen 1300 milliárd forintot tesz ki éves szinten, ugyanakkor a három nagy szolgáltatónál jelentkezik az árbevétel több mint háromnegyede, megközelítőleg 1000 milliárd forint.
Az uniós jogsértési eljárás rendjének megfelelően a Bizottság a távközlési különadó megszüntetésére vonatkozó felszólítást „indokolással ellátott vélemény” formájában intézte Magyarországhoz - írja a BruxInfo.
Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását.Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.
A kormány reagált az Európai Bizottság döntésére. Szijjártó Péter lesszögezte: "A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - olvasható a miniszterelnökség közleményében.
Jó hír a Magyar Telekom részvényeknek
„A legfrissebb hírek szerint második szakaszába lépett az Európai Bizottság Magyarország elleni eljárása a távközlési adó kapcsán, amelynek eredményeképpen el kell törölni a szegmensre 2010. októberben kivetett többletterhet. Ez a Magyar Telekom esetében 2010-ben 27 milliárd forintos kiadást jelentett, 2011 és 2012 vonatkozásában pedig gyakorlatilag azonos tétellel kalkuláltunk” – írja elemzésében Kuti Ákos, az Equilor vezető közgazdásza.
„A távközlési adó 2010-es bevezetése jelentősen rontotta a részvények megítélését, hiszen az új adóteher miatt a korábbi 70 forintot meghaladó osztalék 50 forintra csökkent. Amennyiben az EB eljárását követően valóban elbúcsúznánk ettől az adónemtől, az legalább 55 forintos többletet jelentene az árfolyamban” – vélekedett Kuti Ákos.
Kiemelte: „az, hogy a 2010-ben már befizetett összeget (27 milliárd forint, részvényenként 27 forint) visszakapná-e a Magyar Telekom, egyelőre még kérdéses. Annyi azonban bizonyos, hogy a Magyar Telekom egy ilyen EB döntés után igencsak jó eséllyel indulna az összegek visszaszerzéséért, bár a procedúra több évet is igénybe vehet. A 2010-es összegek kapcsán pozitív döntés jóval több, mint 80 forintos többletet eredményezne a részvényárfolyam vonatkozásában”.
„Az EB döntés kapcsán jó esélyt látunk arra, hogy megszabaduljon a távközlési szektor ettől a tehertől. Elképzelhető azonban, hogy a költségvetési egyensúly fenntartása miatt a magyar kormányzat valamilyen egyéb formában biztosítja a szektorszinten 60 milliárd forintot kitevő összeget, amely a Magyar Telekom működését akár a mostanival azonos mértékben sújtaná” – hívta fel a figyelmet a kockázatokra Kuti. Ez a kockázat nem tűnik el rövid távon,és ez lehet az a tényező, amely érdemben gátat szabhat a Magyar Telekom részvények ralijának.
Hozzátette, fundamentális oldalról az északi irány a valószínű, így az 530 forintos célár rövid távon reálisnak tekinthető. A későbbiekben, amennyiben nem szembesül újabb teherrel a távközlési szektor, 580-600 forintos sávba is ugorhat a jegyzés.
