Több ezer görög bankszámlát vizsgálnak adócsalás miatt

A nyomozások olyan esetekre terjednek ki, amelyeknél "korrupció, illegális gazdagodás ésd pénzmosás" történhetett - közölte a gazdasági bűnözés ellen nyomozó hatóság (SDOE) Athénban. Összesen 9620 esetben nyomoznak.

Görögországban csak a minap váltott ki bosszúságot az úgynevezett Lagarde-lista. Christine Lagarde, a korábbi francia pénzügyminiszter, aki jelenleg a Nemzetiközi Valutaalap főnöke, ugyanis 2010-ben a görög kollégájának, Jorgosz Papakonsztantinunak olyan listát adott át, amelyen közel 2000 feltételezett görög adócsaló neve szerepelt, akiknak számlái voltak a HSB svájci banknál. Ám Papakonsztantionunak most azt vetik a szemére, hogy a listáról törölte három személy nevét és nem indított vizsgálatot az ügy felderitésére. A hivatalos indoklás az volt, hogy a listánál lopott adatok szerepeltek. A görög parlamentnek január közepén kell az ügy tisztázására szánt vizsgálóbizottságról döntenie.

Közben a Handelsblatt, a német üzleti körök lapja arról irt, hogy újévi ajándék volt Görögországnak a Standard and Poor''s 2012. december 18-i köozleményben, amelyben hat fokkal B szintre emelte Görögország hitelképességét, stabil kilátással. Az Európai Unió újabban görögbarát magatartásának köszönhetően az amerikai hitelminősítő ügynökség már nem hisz abban, hogy Görögország részéről "részleges hiteltörlesztési elmaradás" következhet be. Mindenesetre Görögország adóssága továbbra is nyomasztó, 290 milliárd euróval tartozik a görög állam a befektetőknek szerte a világon, ez a GDP 1,5-szerese. Görögország tavaly 93 milliárd euró értékben adott ki államkötvényeket. 2013-ban mindenesetre 28,5 milliárdnyi válik esedékessé, és a következő években is - igaz, kisebb mértékben - törlesztések válnak esedékessé. A dolog 2017-ben válik érdekessé. Egy év alatt ugyanis Görögországnak 60 milliárd euró értékben kell kötvényeket visszafizetnie. Amennyiben azonban Görögország hitelmínősitése hosszabb távon is a jelenlegi szinten marad, az esélyek nem rosszak arra nézve, hogy az ország kevésbé lesz ráutalva az EU segélyeire, és fokozott mértékben lesz képes refinansziroznia magát a tőkepiacon keresztül - írja a Handelsblatt.