Így aztán a jogsértők olcsón megússzák a visszaéléseket, jóllehet az eredményes kártérítési perek, a kifizetendő összegek nyomán a cégek ezerszer is meggondolnák, hogy titkos megállapodásokra lépjenek-e.

A sikertelenség egyik fő oka, hogy igen nehéz az okozott hátrányok összegszerű megállapítása. Három éve egy budapesti nemzetközi kartellkonferencián is elhangzottak elgondolkodtató becslések, így az is, hogy a jogsértő szövetkezések a nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 10 százalékkal, esetenként – mint például a világot behálózó vitaminkartellnél – 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat.

Ezért van szükség ellenük a minél erőteljesebb fellépésre és a kemény hatósági szankciók mellett a kártérítési követelésekre, amelyek – egy OECD-tanulmány alapján – az átlagos felár 16 százalékáig terjedhetnek. Az Európai Bizottság (EB) a napokban egy tanulmányt tett közzé, amellyel elsősorban a bíróságoknak kíván irányt adni a kartellek, illetve az erőfölényes kiszorító magatartással okozott károk kiszámításához.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható