Varga: egyértelmű, ki felelős az ország eladósodottságáért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVarga Mihály kitért arra, hogy a devizahitelesek ügyében a bankokkal most arról folyik az egyeztetés, hogy a a terhekből milyen részt vállaljanak az adósok, a pénzintézetek és az állam. Ennek eleme, hogy hány forinton rögzítik az árfolyamot.
A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint tévesen értelmezik az Alkotmánybíróság döntését a végkielégítésekről. Varga Mihály azt mondja: a testület azt állapította meg, hogy ha valaki törvénysértő módon jutott hozzá a végkielégítéshez, attól ez a pénz visszavehető.
Azoknál a politikusoknál, akik már nyugdíjba vonultak, ez egyfajta életkori helyzet, de a felelősség kérdésében ugyanúgy meghatározó - tette hozzá. Ha 90 év fölötti háborús bűnösöket ítélnek el, mert 40-50 évvel ezelőtt elkövettek valamit, akkor ebben az ügyben is a 4-5 évvel ezelőtti döntés következményeit is vállalniuk kell ezeknek a politikusoknak az államtitkár szerint.
Varga Mihály azt mondja: a számok tükrözik a felelősséget abban is, hogy az országadósság 130 százalékra nőtt az elmúlt években. Szerinte az adatokból kiderül: 2006-ban Veress János pénzügyminisztersége, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt került abba a helyzetbe az ország, hogy „a romlás felgyorsult”. A lakosság deviza adósságának jelentős növekedése 2004-ben kezdődött, amiért Varga Mihály egyértelműen az akkori pénzügyminisztert, Draskovics Tibort, és az egymást váltó két miniszterelnököt, Medgyessy Pétert és Gyurcsány Ferencet tartja felelősnek.
Az államtitkár megerősítette, hogy a kormány folytatja az egyeztetést a bankokkal a bajba jutott devizahitelesek megsegítéséről. Hangsúlyozta: a devizaárfolyamot teljes egészében nem lehet rögzíteni, de nem is erről van szó. A kérdés az, hogy ha valamilyen árfolyamot megállapítanak – amely így is magasabb, mint amilyenen az adósok annak idején felvették a hitelt -, akkor ki térítse meg a valós árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbséget. Milyen részben a vállaljon ebben részt az adós, a bank és az állam?
Az államtitkár kis esélyt lát arra, hogy Magyarország szerepet kapjon a Valutaalap vezetésében, mert nem vagyunk olyan adományozói pozícióban. Ugyanakkor a lengyel jelöltet tudja támogatni, aki tisztában van a közép-kelet-európai országok gazdasági helyzetével, akinek „a gondolkodásmódjában megjelenik az, amit mi egy ilyen speciális magyar szempontnak is nevezhetünk” - fogalmazott Varga Mihály.
Gerő András történész a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában ugyanakkor azt mondta, Orbán Viktor az elmúlt 20 évet egy kudarctörténetnek láttatja, úgy gondolja, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás átsegítette az országot a szabadság világába, de onnantól kezdve a magyar demokrácia egy kudarctörténet, mert semmilyen problémát nem tudott megoldani.
Gerő András azonban inkább azzal az elképzeléssel ért egyet, miszerint a demokrácia bír erényekkel és kudarcokkal, de pont a szép benne, hogy önkorrekcióra képes, azaz tud tanulni a hibáiból. "Magyarország is választhatta volna azt, mint a csehek, hogy reprivatizálnak, azaz az eredeti tulajdonosok visszakapták tulajdonaikat, de nem ezt választottuk, kivéve az egyház esetében, ők visszakapták javaikat az államosítás korszaka után" – magyarázta a történész.
