Világgazdaság Online

A magyar biotechnológiai ágazat ugyan kicsi, de erős, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy azon – igen kevés – területei közé tartozik a gazdaságnak, amely a most kétéves válság idején is képes volt a növekedésre. Így jellemezte a szektort a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, egyszersmind az egyik vezető hazai biotech cég, a Solvo vezérigazgatója. Duda Ernő a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy nemzetközi téren is mind több elismerést kapnak a magyar biotech vállalatok s persze az egész ágazat.

A svájci Venture Valuation az újonnan csatlakozott európai uniós országok (plusz Törökország és Horvátország) biotechnológiai iparágát bemutató elemzése szerint a magyar a legfejlettebb a 14 ország közül. Talán ennél is nagyobb „dicsőség”, hogy a neves és mértékadó biotechnológiai elemző és befektetési tanácsadó cég, a San Franciscó-i Burrill & Company éves jelentésében nemcsak hogy szintén a legfejlettebbnek ítélte a régión belül Magyarország biotechnológiai szektorát, egyben külön kétoldalas elemzést is közölt róla (egyébként csak hét további ország ágazatát mutatta be ilyen módon az éves jelentés). Magyarországot a globális szinten is jelentős növekedési potenciállal rendelkező biotechnológiai szereplőként azonosítja a jelentés. Duda szerint a siker főként az ipar és a kormányzat tudatos építkezésének és sikeres stratégiai együttműködésének köszönhető.
A hazai biotech ágazat számára már nemcsak stratégiát dolgozott ki a piaci szereplők bevonásával, hanem megfogalmazta a 2030-ig szóló célt is a Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform – mutatott rá Duda. A cél az, hogy az ágazat addigra elérje a közepes uniós régiók (mint Berlin vagy Bécs régió) méretét. Ehhez meg kell tízszereződnie a szektor bevételének, s meg kell haladnia az évi félmilliárd eurót. Illetve minimum meg kell háromszorozódnia a vállalatok számának: 2030-ra legalább 300 életképes, megerősödött biotech cég kell, amelyek között legkevesebb tíz nagyvállalat van, százmillió euró feletti értékkel, s esetleg a tőzsdén is jegyzik. Öt területen kell nagyot előrelépni, ezek: az alap- és alkalmazott kutatás; a technológiai transzfer; a humánerőforrás; a piaci környezet, valamint a vállalkozásfinanszírozás. Ami ez utóbbit illeti: olyan finanszírozási környezetre van szükség, amely az élet- és versenyképes biotech vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei közé sorolható a vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, amelynek tagjai rendszeresen invesztálnak korai és növekedési fázisú biotech projektekbe.
Üdvözlendő, hogy az Új Széchenyi-tervben (ÚSZT) – legalábbis annak ismert, vitaindító változatában – kiemelt szerepet kap a kutatás és az innováció – mondta Duda, aki szerint ez újabb lehetőségeket indukálhat a hazai biotech ágazat számára. Hozzátette azonban: nagyon fontos lenne a biotechnológia jövője szempontjából, hogy az ÚSZT-ből megfelelő források jussanak a kutatásintenzív high-tech cégek számára. A vállalatoknak nagyon előnyös lesz, ha végrehajtja a kormány a tervezett adóváltoztatásokat, miként az is lényeges lenne – tette hozzá –, hogy módosítsák a részvényopciók adózási szabályait.