A cél fölött ragadhat az infláció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jegybank szakértői úgy látják, a hazai gazdasági növekedés rövid távon továbbra is törékeny marad, s szerkezetében erős kettősség jellemzi. A növekedést kizárólag az exportszektor teljesítménye segíti, amelyet a vártnál kedvezőbb külgazdasági konjunktúra és a leértékeltebb forintárfolyam következtében javuló árversenyképesség is támogat. A belföldi keresletben fordulatra az idén sem számíthatunk. Ezt a lakosság részéről egyfelől a devizában felvett hitelek törlesztőrészleteinek – árfolyamgyengülés miatti – emelkedése, másfelől a válság időszakában általánosan óvatosabbá váló fogyasztási viselkedés indokolja. A kormányzati intézkedések reálgazdasági hatásai – figyelembe véve azoknak az idei év második felében való életbelépését – főleg a 2011-es keresletet csökkenthetik.
A jövő évtől a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá válik. Egyrészt az export húzóereje fokozatosan gyengülhet, mivel a fejlett országok – az adósságok fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt – is költségvetési kiigazításokra kényszerülnek. Másrészt a jövő év elejétől a belföldi keresletben is élénkülés kezdődhet. A lakossági fogyasztásban a fordulatot a jövedelmek emelkedése és a foglalkoztatás lassú bővülése okozza. A jövedelmek növekedésében elsősorban az szja-rendszeren keresztül megvalósuló kiengedés a meghatározó. (A jegybank stábja részletes információk hiányában előrejelzésében még az előző parlament által elfogadott szja-törvénnyel számolt.) A lakossági fogyasztás emelkedését korlátozhatja, hogy a javuló konjunkturális környezetben a bankadó egy részét a bankok részben a meglévő, részben a lakossági hitelezés drágításán keresztül az új ügyfelekre hárítják. Szintén tompíthatja a háztartások fogyasztásának élénkülését az állami bérkiadások visszafogása.
A beruházásokra vonatkozó előrejelzését is rontotta az MNB stábja. Ebben a lakossági beruházás esetében a vártnál is kedvezőtlenebb lakáspiaci konjunktúráról tanúskodó adatok, a vállalati beruházások esetében a bankadó bevezetése – amely a vállalati hitelfeltételek szigorodásán keresztül hat negatívan – játszott szerepet. A céges beruházások esetében a kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztése főként a kis- és középvállalati körben javíthatja a jövedelmezőséget, ami új beruházások aktiválásában is jelentkezhet.
Összességében a kibocsátás szintje a teljes előrejelzési horizonton elmarad a termelőkapacitások által lehetővé tett potenciális kibocsátástól.
A konjunktúra szerkezetének kettőssége a munkapiaci folyamatokban is érvényesül. A létszámbővülés a kedvező exportlehetőségeket kihasználó feldolgozóiparban indulhat meg először, míg a szolgáltató ágazatokban erre csak a belföldi kereslet 2011-es élénkülését követően lehet számítani. Az elmúlt évek munkapiacot érintő kormányzati intézkedései miatt az aktivitás is emelkedik, így a munkanélküliségi ráta a bővülő foglalkoztatás ellenére tartósan magas szinten, 10 százalék fölött ragadhat. A reálbérek növekedése az élénkülő konjunktúra ellenére a versenyszféra egészében alacsony maradhat. Ennek oka a laza munkapiac, ahol az állást keresők száma tartósan meghaladhatja a meghirdetett új álláshelyek számát. A recesszió ellenére az inflációs várakozások továbbra is a középtávú cél fölött alakulnak, ennek alapján feltételezhető, hogy a bérmegállapodásokban változatlanul szerepet kaphat a múltbeli infláció alakulása is. Így az alacsony reálbér-növekedés ellenére az inflációt érintő költségsokkok hatása fokozatosan a bérezésben is megjelenhet, ami a rövid távon jelentkező árnyomást a munkapiacon keresztül a 2012-es év inflációs folyamataira is kiterjesztheti.
Az inflációs előrejelzést 2010–11-ben főleg közvetlen költségsokkok emelték. Ezek közül az elmúlt hónapokban gyengülő árfolyam és a gyenge termés miatti magasabb nyersélelmiszer-árak hatása meghatározó. Az év első felében emelkedő világpiaci nyersanyagárak inflációs hatásait a kormány által bevezetett ármoratórium (a gáz- és áramárak esetében), valamint a gázár-támogatási rendszer év végéig történő meghosszabbítása érezhetően tompítja. A jegybank szakértői számolnak az energiaszolgáltatók hatékonyságjavulásával is, ennek ármérséklő hatásai ellenére – az ármoratórium és a támogatások kivezetését követően – a növekvő nyersanyagárak 2011-től már a fogyasztói árak emelkedésében is megjelennek. 2012-ben az infláció növekedéséhez számottevően hozzájárul a bérezésen keresztül jelentkező második körös árnyomás. Ugyanakkor mindhárom évben tompítja az infláció emelkedését a teljes előrejelzési horizonton gyengébb belföldi kereslet, ennek ellenére 2012 végéig cél felett alakul az infláció.
A reálgazdaság szerkezetében megfigyelt markáns kettősség alapján a jegybank a korábban várnál kedvezőbb külső egyensúlyi pályára számít, így az egész előrejelzési horizonton tartósan magas marad Magyarország külső finanszírozási képessége.
A költségvetési hiánypályával kapcsolatban elmondható, hogy az első féléves tények bevételi és kiadási oldalon is kedvezőtlenebbek voltak a vártnál. A bejelentett kormányzati intézkedések érdemben korrigálják a hiány emelkedését, azonban emellett is az idén a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál magasabb hiány alakulhat ki. 2011-től a költségvetési prognózis – elfogadott költségvetési törvény hiányában – technikai kivetítés. E szerint 2011-ben és 2012-ben is magasabb hiányra számítanak a jegybank szakértői, mint a konvergenciaprogramban vállalt értékek.
A jegybanki előrejelzés (feltételes)
- változatlan jegybanki alapkamatot,- változatlan devizaárfolyamokat és
- a nyersanyagárak határidős árak mentén való alakulását feltételezi.
A fiskális politika esetében – érvényes költségvetési törvény mellett –, ahol a kormánynak van kontrollja a teljesülés felett, és a folyamatok éven belüli alakulása arra utal, hogy a törvényi előirányzatok elérhetők, ott a kiadásokat a törvényi szinten rögzítik. A bevételekre a saját makropálya alapján készül előrejelzés. Törvény hiányában a jegybank semleges kiadási pályával számol, ahol a főbb kiadási tételek a potenciális növekedéssel változnak (technikai kivetítés).
Az MNB aktuális előrejelzésében a kormány által elfogadott 29 pontos intézkedéscsomagból az szja-rendszer átalakításával – lényegi elemek ismeretének hiányában – nem számolt, a többi intézkedést figyelembe vette.
A szakértők az intézkedések közvetlen keresleti következményeivel számoltak. Egy hiteles költségvetési politika országkockázati felárak javulását okozó hatásait – amely például a forintárfolyamot is erősíthetné – nem vették figyelembe.
- változatlan devizaárfolyamokat és
- a nyersanyagárak határidős árak mentén való alakulását feltételezi.
A fiskális politika esetében – érvényes költségvetési törvény mellett –, ahol a kormánynak van kontrollja a teljesülés felett, és a folyamatok éven belüli alakulása arra utal, hogy a törvényi előirányzatok elérhetők, ott a kiadásokat a törvényi szinten rögzítik. A bevételekre a saját makropálya alapján készül előrejelzés. Törvény hiányában a jegybank semleges kiadási pályával számol, ahol a főbb kiadási tételek a potenciális növekedéssel változnak (technikai kivetítés).
Az MNB aktuális előrejelzésében a kormány által elfogadott 29 pontos intézkedéscsomagból az szja-rendszer átalakításával – lényegi elemek ismeretének hiányában – nem számolt, a többi intézkedést figyelembe vette.
A szakértők az intézkedések közvetlen keresleti következményeivel számoltak. Egy hiteles költségvetési politika országkockázati felárak javulását okozó hatásait – amely például a forintárfolyamot is erősíthetné – nem vették figyelembe. A cél fölött ragadhat az infláció -->
