Patthelyzet INA-ügyben

Kelet-közép-európai régiónk egyre izgalmasabb, világpolitikai szempontból felértékelődik. Itt csap össze az orosz és az amerikai energetikai befolyás. Ki az úr Ukrajnában? Mit enged meg katonailag Vlagyimir Putyin? Valóban sikerült-e véglegesen megfúrni a Déli Áramlat kelet-nyugati gázvezetéket? Hogyan juttatható el a térségbe az orosz gáz alternatívája, vannak-e a cseppfolyós gáz (LNG) fogadására alkalmas infrastruktúrák? Ilyen kérdések sorjáznak és ebben a hangulatban egyre fontosabb az INA kérdése is.

Amerikai szemmel már az is aggasztó, hogy bizonytalanság van a társaság tulajdonosai körül, mennyivel aggasztóbb lenne, ha orosz kézbe kerülne a Mol irányító pakettje, vagy akár az egész INA. Az adrriai tengeri kijárat orosz érdekszféra alatt? Nem csoda, hogy amerikai szemmel is izgalmas a helyzet.
Ebben a koordináta-rendszerben egészen máshogyan tud kinézni az INA helyzetének, illetve a Mol Nyrt. és a horvát állam sokféle konfliktusának amerikai megítélése Budapesten, mint Zágrábban. Miközben bizonyára Magyarországon és Horvátországban is inkább a hazai narratívákat, a nemzeti érdeket sajátítják el a politikusok, az elemzők és az újságírók, ebben a kérdésben mintha kicsit fordítva ültek volna a lovon. Itthon az amerikai kitiltási botrány kapcsán a sajtó azt taglalta, hogy lehet-e az ügynek köze a Mol-INA helyzethez, vagyis az amerikaiak esetleg azért keménykednek a magyar politikai vezetéssel, hogy a magyar állam nehogy támogassa a Molt abban, hogy orosz olajcég felé adja el INA-részesedését. Eközben Zágrábban azon lepődött meg a közvélemény, hogy Kenneth Merten zágrábi amerikai nagykövet milyen szokatlanul nyíltan fogalmazott. Arról nyilatkozott a Vecsernyij List újságírójának, hogy számára érthetetlen módon Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter március óta képtelen válaszolni arra a javaslatára, miszerint mediátorok segíthetnék a Mol Nyrt. és a horvát állam nézetkülönbségeinek feloldását. Pedig - mint a nagykövet elmondta - az Egyesült Államok nem is a saját kormányzati tisztviselőit szerette volna ajánlani, hanem négy neves, nem-amerikai szakemberből álló listát nyújtott át.
 
Ivan Vrdoljak személye amúgy is ma már egyre inkább a fő akadályává vált az előrelépésnek. Pártja, a HNS (Horvát Nemzeti Párt) ma már nem mérhető népszerűségű, támogatottsága teljesen elfogyott, így jövőre, a 2015-ös parlamenti választások után már aligha lesz tényező, ám addig rengeteg kérdésben szembe megy Zoran Milanovics miniszterelnökkel, aki a kormánykoalíció legerősebb pártjának, az SDP-nek (Szociáldemokrata Párt) a tagja.

 A miniszterelnök és a gazdasági miniszter eltérő álláspontját lehetett tapasztalni az elmúlt héten is. November 25-én, kedden a Mol-csoport vezetői, Molnár József vezérigazgató és Áldott Zoltán INA-vezető ismét tárgyalóasztalhoz ültek Vrdoljakkal. A hangulat aligha lehetett jó, hiszen megelőzőleg a horvát gazdasági tárca éppen visszavonta egy kitermelési koncessziót az INA-tól, a Száva folyó és Északnyugat Horvátország területeire vonatkozó kutatási engedélyeket.