A NÉPSZERŰ ÚJ KÖNYVEKNEK KÖSZÖNHETŐEN mára sok igazgató felismerte, hogyan ferdítik el a torzítások az érveléseket az üzleti életben. A megerősítési torzítás például arra készteti az embereket, hogy minden olyan tényezőt hagyjanak figyelmen kívül, amely ellentmond a meglévő nézeteiknek.
A rögzítési és kiigazítási torzítása ahhoz vezet, hogy a döntések során egy adott információt nagyobb súllyal vesznek figyelembe. A veszteségkerülés túlságosan is elővigyázatossá teszi az embereket. A tapasztalatok szerint a torzítások hatásainak ismerete nem sokat javított az egyéni vagy szervezeti szintű üzleti döntések minőségén. Bár manapság a menedzserek talán többet beszélnek a torzításokról, a kimondás önmagában még nem fogja ezeket megszüntetni.
Fontos stratégiai döntések meghozatalakor az igazgatók általában jelentős mértékben támaszkodnak a teamek megállapításaira. Egy adott tevékenység megvalósítását javasló emberek sokkal inkább el tudnak mélyülni az előterjesztésben, mint amennyire azt az igazgató ideje engedi.
Elkerülhetetlen az, hogy ne csússzanak be hibás megállapítások a javaslatot tevő team döntéshozási folyamatába (ez például azért fordulhat elő, mert a tagok érzelmileg elköteleződtek egy adott ügylet iránt, vagy hibásan vetették össze a szóban forgó ügyletet egy korábbi esettel).
A cikkben megfogalmazott 12 kérdés segíti az igazgatókat abban, hogy javítsák a döntéseik minőségét és ne csak az általuk értékelt javaslatok tartalmát gondolják át, hanem az azokat megfogalmazó emberek következtetéseit esetlegesen elferdítő torzításokat is
László József-->
