Nem érdemes visszafizetni a többéves tagi kölcsönöket csak azért, hogy elkerülhessük a vagyonosodási vizsgálatot, az adóhatóság ugyanis a fedezetül szolgáló vagyonelem meglétét akkor is górcső alá veszi, ha a kölcsönt kedvezményesen elengedték, vagy ha a kezdeményt igénybe sem vették. Ez igen rossz hír sok ezer vállalkozás számára; köztudomású ugyanis, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szemében vörös posztó bármilyen tagi kölcsönnel kapcsolatos ügy, és az ebben szereplők jó eséllyel számíthatnak a revizorok felbukkanására.
Tény, sokszor beigazolódik az adóhatóság gyanúja. A cégek körében az utóbbi években igencsak elharapózó tagi kölcsön vagy hitel eredetileg arra szolgált, hogy a tagok vagy tulajdonosok finanszírozhassák egy tartósan veszteséges cég működését. Ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés, ki szeretne éveken keresztül komoly summákat ölni egy olyan vállalkozásba, amely a jelek szerint képtelen pozitív eredményeket elérni. Az APEH – a tízezer vagyonosodási vizsgálatról szóló kormányzati elvárásnak való megfelelés jegyében – az idén kapott rá a tagi kölcsönökből finanszírozott vállalatok ellenőrzésére, arra gyanakodva, hogy a veszteséges működés oka az árbevételek eltitkolása vagy a szabálytalan költségelszámolás lehet.
A vizsgálat során a revizorok nagyító alá veszik, hogy a hitel nyújtása megfelel-e a polgári jogi és számviteli szabályoknak. A kölcsön többek között akkor számít hitelesnek, ha a szerződés megfelel a valódiság és a világosság elvének, ha szerepel a könyvvitelben és a beszámolóban, és nyújtásáról írásbeli szerződés, a kamat mértékéről szóló kikötés, banki átutalási bizonylat, valamint taggyűlési tájékoztató is tanúskodik.
Az adóhatóság kockázatelemzéssel szemeli ki a sokszor több tíz- vagy százmillió forintos tagi hitel nyújtójának ellenőrzését – ez valójában egy szja-vizsgálatot takar. A revizorok arra keresik a választ, hogy a kölcsönadónak volt-e anyagi fedezete a hitel biztosítására. Amennyiben az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmek összegének, valamint az adózó vagyongyarapodásának és életvitelének vizsgálatakor nemleges válasz születik, életbe lép a becslés mint az adó alapjának megállapítására szolgáló módszer. Az adózónak joga van az ellenbizonyításra, de a tapasztalatok szerint ez sokszor kudarcot vall. Főleg, hogy az adózás rendjéről szóló törvény alapján a kölcsönnyújtás adójogilag akkor is semmissé nyilvánítható, ha polgári jogilag nem kifogásolható.
A tavalyi adómódosítási szabályok szerint ugyanakkor a tagi kölcsön kedvezményes elengedése és a tagi kölcsön fedezetének a vizsgálata nem függ össze. A kedvezményes elengedés – akárcsak az igénybevétel kérdése – semmilyen adójogi könnyítéssel nem jár, vagyis nem mentesít a fedezet igazolása alól, és nem korlátozza a vagyonosodási vizsgálat lefolytatását. A kölcsön fedezetének meglétét a revizorok mindenképpen ellenőrizni fogják, sőt: a jogerős adóhatósági határozatra sincs hatással a tagi kölcsön kedvezményes elengedése, hiszen az a fedezetigazolás alól nem mentesít. Hasonlóképpen, ha az adózó nem tudja igazolni a kölcsön fedezetének a forrását, az APEH adóhiányt állapít meg akkor is, ha a vagyonosodási vizsgálat lefolytatásakor a tagi kölcsönt már visszafizették. Nem változtat a helyzeten az sem, ha az adózó az előző évi eredmény felosztására és az osztalék kézhezvételére való hivatkozással fellebbez a határozat ellen. KR
A vizsgált időszakban mely gazdasági társaságban volt, illetve jelenleg is tulajdonos? Ha igen, akkor mikor, milyen módon és mennyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez? A gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen, mikor?
A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemély, illetve társaság részére, ha igen, pontosan mikor, kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta-e már, ha igen, mikor és milyen összegben?
A vizsgált időszakban mely gazdasági társaságban volt, illetve jelenleg is tulajdonos? Ha igen, akkor mikor, milyen módon és mennyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez? A gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen, mikor?
A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemély, illetve társaság részére, ha igen, pontosan mikor, kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta-e már, ha igen, mikor és milyen összegben?-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.