A voksok 51,62 százalékát megszerző François Hollande sikere ugyanis hatással lehet a június 10-én kezdődő parlamenti választásokra is. A verseny szorosnak ígérkezik; a jelenlegi előrejelzések szerint a PS a szavazatok 33 százalékára, míg Nicolas Sarkozy leköszönő elnök pártja, az UMP 30 százalékra számíthat.
Kérdéses azonban, hogy az Hollande megválasztása utáni első, negatív piaci reakciók és Angela Merkel német kancellár határozott, a fiskális paktum változtatását elutasító kiállása után meddig tartanak a mézeshetek. Vagyis mikor derül ki, hogy bármennyire is kedvező a megszorítást elutasító, a növekedésre koncentráló gazdaságpolitikai irányváltás, nem tarthatók a kormánypozíciót soha be nem töltő politikus kampányígéretei.
Nagyobb hatású lehet a költségvetés egyes elemeinek újratárgyalása úgy, hogy európai partnerei felé azért igyekezett fenntartani azt a korábbi vállalást, hogy a deficitet jövőre az unió elvárt 3 százalékos szint alá szorítja az ország. Ezt Hollande úgy tartja elképzelhetőnek, hogy országa GDP-növekedése a jelenlegi fél százalékról akár 2 százalék fölé nő a következő időszakban. Gazdaságélénkítési terveit azonban bírálói irreálisnak tartják, annál is inkább, mivel a növekedést fokozó elemeket homályosan vázolta fel a megválasztott államfő.
