Nem csak a Fideszben, de a kormányban sem gondolták, hogy ekkora sikere lesz a kampányígéretre épülő jogszabálynak, amely alapján valóban minden nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A 2011. március 1-je óta érvényben lévő lehetőséggel az első évben még csak 16,5 ezren, 2012-ben azonban már csaknem ötször többen, 79,4 ezren éltek.
Emiatt drasztikusan emelkedtek az ellátással kapcsolatos kiadások is: míg 2011-ben 26,3 milliárd forintot, tavaly ennek több mint a négyszeresét, 109 milliárd forintot fordítottak a 40 évnyi szolgálati idővel nyugdíjba ment nők járadékának fedezetére. Ez utóbbi kiadás nemcsak az előző évit, de a 60,7 milliárd forintos előirányzatot is jelentős mértékben, 80 százalékkal meghaladta.
A novemberi nyugdíj-kiegészítés mellett ez a 48,3 milliárd forintos túllépés volt a másik oka, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap a tervezett nullszaldóval szemben 70,8 milliárd forint hiánnyal zárt, miközben 2011-ben a hiánya csak 0,2 milliárd forint volt – ismerte el maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Németh György nyugdíjszakértő szerint valóban nem volt előre látható, hogy ennyi nő él a 40 éves szolgálati idő után igénybe vehető nyugdíjjal. A megszerzett szolgálati időbe ugyanis nemcsak a munkában, hanem a gyerekneveléssel töltött idő is beleszámít, ráadásul nem lehet előre megmondani, ki fog élni a lehetőséggel. A gazdasági válság és a - különösen a közszférában bekövetkezett - leépítések miatt azonban, úgy látszik, egyfajta menekülő útvonalként használták az érintettek a korábbi nyugdíjba vonulást.
Kovács Erzsébet közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az azzal kapcsolatos negatív várakozás is közrejátszhat a nők döntésében, hogy a jövőben esetleg megszűnik ez a kedvezmény.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ugyanakkor statisztikai magyarázatot is adott lapunk kérdésére a kassza túllépésére.
Magyarázatuk szerint, miután a korábbi korengedményes megszűnt, közülük a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőket át kellett sorolni e speciális nyugdíjazási formájába. Ugyanakkor a 2012. előtt, ha a „nők – 40-ben” részesülők elérték az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt, átsorolták őket az előrehozott nyugdíjasok állományába. Tavaly azonban erre már nem volt lehetőség, mivel egyszerűen megszűnt az előrehozott öregségi nyugdíj megszűnt.
Kik élhetnek a kedvezménnyel?
A negyvenévnyi szolgálati időből – annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen – minimum 32 évnek kereső tevékenységgel megszerzett jogosultsági időnek kell lennie. Emellett szolgálati időnek számít a gyermekneveléssel töltött idő, vagyis amikor az érintett terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy – ha súlyosan fogyatékos gyermeket ápolt – ápolási díjban részesült. Öt gyermek felnevelése még egy évvel, minden további gyermek felnevelése egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel növelheti a szolgálati időt.
