Az iráni Forradalmi Gárda izraeli kémközpontra csapott le Kurdisztán iraki részén az állami média hétfő késő esti közlése szerint. Az elitalakulat azt is közölte, hogy Szíriában az Iszlám Államhoz köthető célpontokat támadtak.
A csapások tovább növelik a konfliktus kiszélesedésének veszélyét, miután a Hamász által indított október 7-i támadást követően Irán számos közel-keleti szövetségese is fegyvert ragadott Libanonban, Szíriában, Irakban és Jemenben, amire válaszul amerikai és brit légicsapások következtek.
Irán bosszút fogadott, miután a múlt hónapban Szíriában megölték a Forradalmi Gárda három tagját, köztük egy rangidős parancsnokot is. A harcok kirobbanása óta Izrael a libanoni Hezbollah több mint 130 harcosát ölte meg, noha a harcok korlátozottak maradtak az izraeli–libanoni határon.
Az iráni Forradalmi Gárda csapásai Irakban Erbil városát érték, az amerikai konzulátus közelében, de az alakulat beszámolt az Iszlám Állam elleni csapásokról is. A terrorszervezet korábban vállalta a hónap eleji, közel száz halálos áldozatot követelő iráni terrortámadást, melyet a Forradalmi Gárda egykori parancsnokának, Kasszám Szulejmáninak a sírjánál követtek el.
Az amerikai külügyminisztérium elítélte az Erbil elleni támadást, ám közölte, hogy nem amerikai létesítmények voltak a célpontok, és nem voltak amerikai áldozatok sem – írja a Reuters.
Az iraki Kurdisztán miniszterelnöke, Maszrúr Barzani a kurdok elleni bűntettnek nevezte az Erbil elleni támadást, mely négy civil halálát és hat sérülést okozta a kurd hatóságok szerint.
A halottak között volt Pesrav Dizaji kurd üzletember és több családtagja is, miután az egyik rakéta az ő házát találta el. A mágnás jó kapcsolatokat ápolt a tartományt vezető Barzani klánnal, és több ingatlanprojektet is vezetett Kurdisztánban.
Egy tartományi hírszerzési vezető házát is találat érte, ahogy egy kurd hírszerzési központot is.
Megdöbbentő a Gáza alatt húzódó alagútrendszer, még az izraeli hadsereget is meglepte
Az izraeli hadsereg (IDF) meglepőnek tartotta a Gázai övezet alatt húzódó alagúthálózat kiterjedését, mélységét és minőségét. Az egyik alagút elég széles volt ahhoz, hogy a Hamász egyik vezetője egy autót is tárolhasson benne. Egy másik csaknem három futballpálya hosszúságú volt, és egy kórház alatt húzódott. Az IDF egy magas rangú Hamász-parancsnok háza alatt csigalépcsőt talált, amely egy körülbelül hét emelet mélyen lévő alagúthoz vezet. Ezek a részletek és az alagutakkal kapcsolatos új információk rávilágítanak arra, hogy az alagutak miért jelentettek komoly veszélyt az IDF számára már a Hamász október 7-i támadása előtt is.
Izraeli tisztviselők és az IDF is azt nyilatkozta, hogy megdöbbentette őket a Hamász által épített alagutak kiterjedése, mélysége és minősége. Még a terrorszervezet által alagútépítéshez használt gépezetek egy része is meglepte az izraelieket – olvasható a The New York Times összefoglalójában. Decemberben a hálózatot még 250 mérföldre becsülték, jelenleg viszont 350 és 450 mérföld közé becsülik a hosszát.
Olaszország kész háborút indítani a Vörös-tengeren
A Trieszt, Genova, La Spezia és Gioia Tauro kikötőit érő tetemes kereskedelmi kár miatt Róma kész részt venni egy vörös-tengeri katonai misszióban – közölte Antonio Tajani olasz külügyminiszter a hétfő este erről tartott kormányülést követően. A jemeni húszik támadásai okozta vörös-tengeri hajózási zavarok miatt krízishelyzet alakult ki a négy legnagyobb olaszországi kereskedelmi kikötőben.
2023-ban az olasz kereskedelmi csereforgalom 40 százaléka a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül haladt, ami 154 milliárd eurónak felelt meg.
Az olasz kikötőkbe december óta nem érkeznek konténerszállító hajók. Hasonlóképpen Velence kikötőjét is a teljes leállás veszélyeztet az Európa és a Közel-Kelet közötti kereskedelmi útvonalon. Trieszten tavaly 877 ezer, Genován 2,5 millió, Gioia Tauro kikötőjén 3,6 millió konténer haladt át.
Belga kormányfő: Európának segítenie kell Izraelt
Európának segítenie kell Izraelt a túszok kiszabadításáért folytatott és a Hamász terrorszervezet elleni jogos harcában – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Strasbourgban kedden.
Alexander De Croo az Európai Parlament plenáris ülésén, az Európai Unió Tanácsában január eleje óta tartó, féléves belga elnökség programjáról folytatott vitán úgy fogalmazott:
mindent meg kell tennünk, hogy megállítsuk az ártatlan civilek szenvedését Izraelben és Palesztinában.
Több humanitárius folyosó kialakítását kell szorgalmazni a Gázai övezetben, olyan biztonságos folyosók megteremtését, amelyek folyamatosan nyitva maradnak – hangsúlyozta. Az izraeliek és a palesztinok szenvedésének megszüntetésére irányuló európai erőfeszítések nem összeegyeztethetetlenek. Kiemelte: ellenkezőleg, ez a helyes cselekedet.
Csak politikai megoldás biztosíthatja a tartós békét és a biztonságot a Közel-Keleten
– húzta alá a belga kormányfő.
Tovább nyomul előre az izraeli hadsereg
Az izraeli csapatok mintegy száz lőszert és mintegy hatvan, kilövésre kész rakétát találtak a Gázai övezet északi részén, Bét Lahíja térségében, valamint megöltek több tucat palesztin fegyverest a városban zajló csatákban – jelentette a katonai szóvivő kedden, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet támadását követő háború 102. napján.
Szintén északon, a Sáti menekülttáborban kilenc iszlamistával számoltak le. Hán Júniszban, az övezet déli részén a Hamász ottani megfigyelőállását vették célba, amely veszélyeztette a szárazföldi erőket.
Az északi határnál az izraeli légierő egyik gépe a libanoni síita Hezbollah milícia páncéltörő rakétákat Izraelre lövő állomását támadta a határhoz közeli libanoni Kila falunál.
