Kiderült, hogy az amerikai és az ausztrál csapatok tavaly nyári hadgyakorlata már egy esetleges tajvani invázióra való felkészülés volt. A gyakorlat során partra szállást, szárazföldi harcokat és légi műveleteket gyakoroltak. A Talisman Sabre nevű gyakorlatnak azonban volt egy másik, kevésbé nyilvános célja is; új raktárkészleteket hoztak létre Ausztráliában – értesült a Reuters amerikai forrásokból.
Fotó: Piotrwoz
Az Egyesült Államok és szövetségesei egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a következő években Hszi Csin-ping kínai elnök parancsot adhat hadseregének Tajvan elfoglalására. A szigetet Kína saját területének tekinti, ezt többször is deklarálta. Az amerikai hadsereg válaszul egy ez idáig kritikus területet erősít – a logisztikai hálózatot. A Talisman Sabre felszerelései között nagyjából 330 jármű és pótkocsi, valamint 130 konténer volt, amelyeket a délkelet-ausztráliai Bandianában lévő raktárakban helyeztek el – állítja a hadsereg.
A felszerelés körülbelül három logisztikai század ellátására elegendő, ezeknek legalább 500 több katonája van. A folyamatokról Charles Flynn hadseregtábornok, a csendes-óceáni térségben szolgáló amerikai erők főparancsnoka számolt be a a Reutersnek.
A régióban számos más ország van, ahol már vannak erre vonatkozó megállapodásaink
– tette hozzá a tábornok, anélkül, hogy konkrét országokat nevezett volna meg.
A Reuters több mint két tucat jelenlegi és volt amerikai tisztségviselővel készített interjúkból kiderült, hogy a csendes-óceáni térségben az amerikai katonai logisztika az egyik legsebezhetőbb pont egy esetleges Tajvannal kapcsolatos konfliktusban. A katonai stratégák szerint egy invázió esetén
Kína megpróbálná bombázni a repülőgép-üzemanyag utánpótlást vagy az utántöltő hajókat,
megbénítva az amerikai légi és tengeri erőt anélkül, hogy nehézfegyverzetű vadászgépekkel, vagy a flottával kellene megküzdenie. Az amerikaiak így megpróbálják szétteríteni katonai logisztikai csomópontjaikat a régióban – beleértve még az ausztráliai raktárakat is. A Pentagon csupán annyit közölt a hírügynökség érdeklődésére, hogy a védelmi minisztérium a szövetségesekkel együttműködve dolgozik azon, hogy az amerikai erők „mobilabbá és elosztottabbá” váljanak.
Fotó: AFP
Amerikai kockázatok
Az amerikai hadsereg logisztikai részlege, a U.S. Transportation Command (TransCom) jelentős sikert könyvelhetett el: több mint 330 ezer tonna felszerelést és több mint 2 millió lőszert juttatott el az ukrán hadseregnek az Oroszországgal vívott háborúban. A Kína partjaitól nagyjából 150-160 kilométerre fekvő Tajvan támogatása nagyságrendekkel nehezebb lenne. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan még közölte, hogy beavatkozna, ha Kína megtámadná Tajvant, de Joe Biden elnök többször felvetette, hogy amerikai csapatokat vetne be a sziget védelmére.
Hszi utasította hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan elfoglalására. Sok elemző azonban ezt inkább a hadsereg mozgósítására tett kísérletnek tekinti, mintsem az invázió ütemtervének. Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő névtelensége megőrzése mellett elmondta, hogy a csendes-óceáni térségben a lőszerellátás áll a prioritási lista élén, amelyet az üzemanyag, az élelmiszer és a felszerelésekhez szükséges alkatrészek követnek.
Ha kifogyunk a lőszerből... az azonnali probléma lesz
– mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy a tajvani vészhelyzetre való tervezés már javában zajlik.
Sebezhető pontok
Amerikai tisztviselők arra is figyelmeztetnek, hogy egy nagyobb konfliktusban a haditengerészet hajóiról gyorsan elfogyhatnak a rakétavédelmi eszközök. Egy áprilisi, a Kongresszus számára lefuttatott szimulációban Kína a térségben lévő amerikai támaszpontok elleni masszív légi és rakétacsapásokkal készül fel egy Tajvan elleni invázióra. Így például
nagy erőkkel támadnák a japán Okinawa szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszpont és a nyugat-tokiói Yokota légitámaszpont.
Ezek a logisztika szempontjából kulcsfontosságú bázisok.
Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP
Sebezhetőségük csökkentése érdekében az amerikai hadsereg igyekszik szétteríteni készleteit és ellátási rendszereit, miközben ezzel párhuzamosan bővíti az együttműködést a Fülöp-szigetekkel, Japánnal és más csendes-óceáni partnerekkel. A Biden-kormányzat júliusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy ideiglenes logisztikai központot is létrehoz az ausztráliai Bandianában, majd később ezt a szintén ausztráliai Queenslandben bővítenék egy „tartós logisztikai támogatási területté”. Egy, a Reuters által megismert belső amerikai katonai dokumentum szerint a bandianai létesítmények több mint 300 járművet tudnának befogadni, és 800 raklapállással rendelkeznének.
Logisztikai fordulat
Júliusban az amerikai légierő Ausztrália, Kanada, Franciaország, Japán, Új-Zéland, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság részvételével Mobility Guardian 23 elnevezésű gyakorlatot hajtott végre a csendes-óceáni térségben. Hivatalosan a fő cél a légi utántöltés és az egészségügyi evakuálás gyakorlása volt. Nem hivatalosan viszont a gyakorlat lehetővé tette, hogy felszereléseket hagyjon hátra, többek között a Fülöp-szigetektől keletre fekvő, amerikai ellenőrzés alatt álló Guamban.
Ezek a felszerelések segítettek az ottani erőknek a közelmúltban lezajlott Mawar tájfun következményeinek kezelésében, de bármely jövőbeli konfliktusban is hasznosak lennének
– mondta Darren Cole az amerikai légierő vezérőrnagya. Cole megjegyezte, hogy parancsnoksága nemcsak a katasztrófaelhárításért felelős, hanem „egészen a teljes körű harci műveletekig”.
Az Egyesült Államok hadseregének gondolkodásában kényszerű változás állt be a kínai fenyegetés miatt. Az amerikai hadseregnek hosszú évtizedek óta nem kellett aggódnia amiatt, hogy egy külföldi hatalom a logisztikai bázisait veszi célba.
| Ez lehetővé tette a tervezők számára, hogy a hatékonyságra összpontosítsanak, átvéve a magánszektorbeli gyártók körében elterjedt „just-in-time” logisztikai modellt, amelyben az árut nem kell raktározni, ennek szerepét átveszi a logisztika, s az alapanyagok, félkész termékek „pont időben” érkeznek meg a gyártási lánc adott állomásaira. Ez a roppant költségtakarékos módszer vezetett oda, hogy megabázisokat hozzanak létre, mint például a németországi Ramstein légibázis. Ramstein biztonságban volt a tálibok és az Iszlám Állam támadásaitól. |
Egy Kínával való konfliktus azonban a megabázisokat, amelyek közé tartozik a Szöul melletti Camp Humphreys is, elsődleges célpontokká teheti. Ez a kockázat arra kényszerítette az amerikai hadi logisztikát, hogy költségesebb megközelítésére térjenek át – szórják szét a készleteket, helyezzenek el előre ellátmányokat a régióban.
A just in timeról a just in case-re (a biztonságra) kell áttérni
– mondta Dion English ellentengernagy, a Pentagon egyik vezető logisztikai tisztje.
Elöregedtek a szállítóhajók
Az Egyesült Államok ezt egyszer már megtette Európában, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. Készleteket halmozott fel európai bázisokon és repülőtereken, amelyeket szükség esetén odaérkező amerikai csapatok használhatnak.
Az Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját megelőző öt évben a Pentagon 11,65 milliárd dollárt kért a Kongresszustól az európai felszerelések előzetes elhelyezésére.
Ezzel szemben a Pentagon költségvetési kérelmeinek Reuters által készített elemzése szerint a hadsereg csak 2,5 milliárd dollárral számol a 2023–2027-es időszakban a felszerelések és üzemanyag előkészítésére, valamint a logisztika javítására Ázsiában. A Pentagon éves költségvetése jelenleg mintegy 842 milliárd dollár.
Egy másik költséges probléma az amerikai szállítóhajók elöregedése. A nehéz teher, például harckocsik konfliktusövezetbe való szállítására tervezett hajók átlagéletkora 44 év, némelyikük 50 évnél is idősebb.
