Új elnöki ciklusa egyik fő céljának az orosz–ukrán háború feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik
– emelte ki Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás lezárását követő sajtótájékoztatóján. Az elnök hozzátette, hogy Oroszország jelenleg az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz a háborúban.
Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP
Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.
Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.
Arra kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges. Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.
A nemrégiben börtönében elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikusról ennyit mondott, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba, hogy az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy egyetlen feltétele az volt, hogy Navanij a csere után ne térjen vissza Oroszországba. A politikus halálával kapcsolatban megjegyezte, hogy ilyen az élet, semmit sem lehet tenni.
A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak. „Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell” – nyilatkozta az államfő.
Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháború során árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol. A németek oldalára átálló katonai vezetőt 1946-ban halálra ítélték és kivégezték, ahogy hadseregének számos tagjára is munkatábor vagy halálbüntetés várt.
A most befejeződött orosz elnökválasztást Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert, mint mondta, ők fegyveresen küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.
A TASZSZ orosz hírügynökség által közölt, hétfő reggel 7 órai adatok alapján Putyin a voksok 99,43 százalékának összesítése után 87,32 százalékon áll az orosz Központ Választási Bizottság (CIK) adatai szerint.
A hivatalban lévő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében. Fölényét jól mutatja, hogy a második helyen végző Nikolaj Haratyinov mindössze 4,32 százalékot kapott.
