Az Európai Unió szinte minden erejét leköti a gazdasági problémák megoldása és a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos intézményi reformok végrehajtása, ráadásul „bővítési kimerültség” lett úrrá a közösségen, ezért az EU-tagságra pályázóknak hosszú várakozásra kell felkészülni. Elemzők sora osztja ezt a véleményt Brüsszelben. „A közeljövőben inkább befelé fordulás várható az EU-tól, számos közösségi vezető nem látja értelmét a bővülésnek” – véli Daniel Korski, az Európai Tanács külpolitikai tanácsadója. Az EU bővítési biztosjelöltje, a cseh Stefan Füle, aki várhatóan a jövő héten foglalja el hivatalát az új Barroso-bizottság európai parlamenti megszavazása után, ugyanakkor azt mondta, tovább bővülhet az unió a következő öt évben, s hasonlóan nyilatkoznak bizottsági illetékesek is.
Számos ország – Albánia, Izland, Törökország és a már tagállam Szlovéniát leszámítva valamennyi volt jugoszláv köztársaság – reménykedik a mielőbbi felvételben. Izland és Horvátország például 2012-ben szeretne csatlakozni. Valamennyi EU-tagságra pályázó országgal szemben elvárás, hogy gazdasági és politikai reformok sorát hajtsa végre, mert csak így tud megfelelni az EU-előírásoknak, ezenkívül harmonizálja saját joganyagát a közösségi szabályokkal. Mindennek a teljesítése a legjobb esetben is évekbe telhet. A biztosjelölt maga is emlékeztetett ezekre a teendőkre, és érzékeltette, ez a folyamat aligha lesz rövid.
Megfigyelők szerint nincs egyetértés az EU vezetői körében a bővítés tempóját illetően. Franciaország és Németország vonakodna befogadni Törökországot, mert rajta keresztül a muszlim előretöréssel járó kulturális különbségek növekedésétől tart. Ankarának a tagállam Ciprussal is vannak vitái. Macedónia csatlakozási szándékát Görögország keresztezi. Horvátország a szintén EU-tag Szlovéniával való területi viták miatt lassan halad előre. Még Izlandnak is vannak vitái Nagy-Britanniával és Hollandiával.
Ráadásul az EU-ba igyekvő országoknak más akadályokat is le kell küzdeniük. Az egyes tagállamokban tartott közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az embereket aggodalommal tölti el a szegényebb délkelet-európai országok esetleges befogadásával járó költségek. Úgy vélik, az EU még a globális pénzügyi válság következményeit sem küzdötte le. Egyelőre csak Izlandnak és Horvátországnak van reális esélye a meglehetősen gyors bejutásra – állítja Katinka Barysch, a Közép-európai Kutatóintézet szakértője. Reuters