Nyereséges lehet a vizes vb

A helyszíneken több tízezren, a televízióban pedig 3,5–4 milliárd ember követheti majd figyelemmel a 2021-es magyarországi vizes világbajnokságot. A rendezvényre mintegy 8-10 milliárd forintért készülhet el egy új, 17-19 ezres uszodakomplexum

Éber Sándor

2013.08.05, 05:00

„A korábbi rendezvények alapján nyereségessé lehet tenni a 2021-es vizes világbajnokságot, amelyet Magyarország rendez meg– – nyilatkozta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára.

Simicskó István szerint az olimpia, a labdarúgó és az atlétikai világbajnokságok után a legnagyobb sportesemény lebonyolítására kaptunk bizalmat, ahol az úszók, a nyíltvízi úszók, a műugrók, a műúszók és a vízilabdázók fognak szerepelni. Ekkora volumenű sportesemény még nem volt Magyarországon, a nemzetközi szövetségnek, a FINA-nak 203 tagszervezete van.
Több tízezres nézőszámra, 2500 versenyzőre, 1500 tudósítóra számítanak, és ez vendégéjszakákban is meg fog mutatkozni. A televíziós közvetítések során 3,5–4 milliárdan nézhetik meg a versenyeket. A vizes vb házigazdája egyúttal az öregfiúk-, a Masters-világbajnokság rendezési jogát is megkapja, amelyen tavaly Riccionéban 14600 versenyző és közel 40 ezer segítő és családtag vett részt, mind maguk fizették a szállásukat és fogyasztásukat.
Simicskó kiemelte, hogy GDP-t növelő beruházások lesznek, a 2005-ös montréali vizes vb például mintegy 2000 munkahelyet teremtett. Budapesten, a Dagály fürdő területén (korábban Lágymányos is felmerült helyszínként) fog megépülni egy új sportkomplexum, mely az államtitkár szerint a jövőben jelentősen erősítheti az utánpótlásbázist és tovább erősítheti „sportnagyhatalmi státuszunkat”.
A kormány garanciát vállalt a rendezésre, még májusban a Dagálynál lévő beruházás árát 8–10 milliárd forintra becsülték. A beruházásról már megkezdődtek az egyeztetések a kormányzat, a Nemzeti Sportközpontok, a főváros, a XIII. kerületi önkormányzat között. A tervezés 2014 elejére befejeződhet, az év második felében elkezdődhet a kivitelezés, amely 2016 végére el is készülhet. Így az új létesítmény már a 2017-es budapesti junior úszó világbajnokság helyszíne lehet a 2021-es vizes vb főpróbájaként. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy az új uszodában Budapest 2017-ben rövidpályás úszó, 2018-ban műugró Európa-bajnokságot rendezne, illetve a vízilabda bajnokok ligája hatos döntőjét és számos világkupa-fordulót.
A vizes vb idejére 17–19 ezer ember férne el az uszodakomplexumban, amelyet Simicskó szerint a verseny után visszabontanának 4–5 ezer fős kapacitásúra, hogy a létesítmény gazdaságosan üzemeltethető és fenntartható lehessen. A létesítményben az 50 méteres versenymedence és műugrómedence mellett lesz egy 50 méteres bemelegítő medence is. Több élménymedence is épül a nagyközönség számára, az egész Dagály strand megújulna.
Budapesten jövőre úszó Európa-bajnokságot rendeznek, amelyre megújulnak a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ uszodái is. Ide tartozik a Hajós-Széchy, a Császár-Komjádi és a Kőér utcai Sportuszoda is, előbbi két létesítmény szintén a 2021-es vb helyszínei lesznek. A Hajósban például a jelenlegi 5000 férőhelyes lelátót 8000-es re bővítik majd. Balatonfüreden a nyíltvízi versenyeket és a szupertoronyugrást bonyolítják majd le 2021-ben.
Simicskó kiemelte, hogy a vizes vb leendő helyszínei mellett a Tüskecsarnok mellett (2,2 milliárdból készülhet el 2015-re), valamint a zuglói Budapesti Olimpiai Központ területén is egy új uszoda épül következő években a fővárosban.
A világbajnokság szükséges előkészületeire a kormány 300 millió forintot már átutalt, hogy alá lehessen írni a szükséges előszerződést. Korábban már 640 millió forintot elkülönítettek a Magyarországon rendezésre kerülő világversenyekre. Simicskó elmondta, hogy ebből a hétfőn kezdődő budapesti vívó világbajnokságra 180 millió forintot szánt a kabinet.

A sportért felelős államtitkár szerint rossz gondolkodás, ha a lélegeztető gépekkel vetjük össze a sportberuházások szükségességét, miután azt firtattuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem túlzás-e ekkora volumenű sportberuházásokat végezni, illetve ilyen nagy sporteseményeket megrendezni. Simicskó István szerint méltó körülményeket kell teremteni a sportolásra, amelynek döntő szerepe van például a gyermekek egészséges fejlődésében. Kiemelte, hogy több évtizedes lemaradásban vagyunk a fejlesztések területén, nemcsak Nyugat-Európához képest, mivel már Ukrajnában, Lengyelországban, vagy Romániában is épültek új, akár egy labdarúgó BL-döntőre is alkalmas sportlétesítmények.

Finomhangolás lehet a tao-rendszerben

„Óriási igény érkezett a látvány csapatsportok támogatására a társaságiadó-kedvezmény révén az egyesületek, szövetségek részéről, amit érdemes megfelelő keretek között tartani” – mondta a sportért felelős államtitkár. Simicskó István elmondta: a tao-törvényt azért módosították, hogy növeljék az elmúlt időszakban visszaszorult szponzorációs kedvet. A jogszabályt azonban még lehet alakítani, hogy megtalálják az egyensúlyt. Ugyanis azt sem szeretnék, ha a sportcélokra felajánlott tao-támogatások jelentősen csökkennének, miután a cégek 75 százalékkal kisebb kedvezményt érhetnek el.

A tao-rendszerből kimaradt 16 kiemelt sportág 2020-ig mintegy 135 milliárd forintot fog kapni az államtól. Simicskó közölte: a beadott programok alapján kapják meg a szövetségek a támogatást a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai véleményét figyelembe véve, aminek az első üteme jövő év közepéig tart és mintegy 12,5 milliárdot jelent. Figyelembe veszik az utánpótlásbázis növelését, a létesítményfejlesztést, a kiemelt sportági edzők támogatását.