Botrány a Parlamentben, a Jobbik elfoglalta az elnöki emelvényt

A délelőtt tucatnyi szavazással folytatódik a parlamenti munka - előbb a záróvitákat egy blokkban lefolytatták, de ennek csak annyi haszna van, hogy a nem felszólaló néhány száz képviselőnek addig sem kell bent ülnie a gombnyomogatásért.  Amint vége lett azonban a vitáknak, felizzottak a szavazógépek.

Botrányba fulladt a földtörvény szavazása. A Jobbik elfoglalta az elnöki emelvényt, amikor megindulhatott volna a név szerinti voksolás. A kormánytöbbség megszavazta azt, hogy ezután a jobbikos képviselőket zárják ki az ülés mai hátralévő részéről, akik ezt tudomásul vették, de nem hagyták el az emelvényt. A kínos helyzetben az ülést vezető Latorcai János szünetet rendelt el. Ennek hamar vége lett, de az alelnök nem az elnöki pulpitusról folytathatta az ülésvezetést. Latorcai azt kérte, hogy így mégse név szerint szavazzanak - eredményt egyelőre nem hirdettek, mert a levezető elnök szavazókártyája is fent maradt az emelvényen, vagyis szavazni nem lehet, amíg ő azt be nem teszi a gépébe. Készült az LMP is, ők egy talicska földet vittek Orbán Viktor székéhez.

További káosz után Latorcai létszámellenőrzést tartott. Ezután, mivel szerinte a Jobbik nem tette lehetővé, hogy név szerinti szavazást tartsanak, gépi szavazást rendelt el. Az ellenzék legnagyobb része bojkottálta ezután a szavazást, a kormánytöbbség pedig elfogadta a földtörvényt. Ángyán József és Bencsik János volt a két fideszes, aki nemmel szavazott - Ángyán már korábban jelezte, hogy ha elfogadják a törvényt, kilép a frakcióból, ma be is jelentette a kilépését.

Felesleges a parlamenti többséget provokálni, mert az nem vezet eredményre - reagált újságírói kérdésre Orbán Viktor a Jobbik parlamenti akciójára, Bernadette Ségol, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök közölte: a Fidesz és a KDNP képviselői nem ültek fel a provokációnak, fegyelmezetten elvégezték az aznapra kiporciózott munkájukat.

Az ellenzék most azt állítja, nem volt szabályos a szavazás. A Jobbik ugyanis korábban név szerinti voksolást kért, de Latorcai ezt nem engedte.

A földforgalmi törvény jelentős hatással lesz a hazai mezőgazdaságra, mivel jelentősen átalakítja a termőföld megvásárlásának és haszonbérletbe vételének szabályait. A legfontosabb változás, hogy a jövőben csak helyben lakó, ténylegesen agrártevékenységgel foglalkozó földműves vehet csak földet, vagyis pusztán befektetési céllal nem szerezhet magánszemély az ország különböző pontjain termőterületet, szőlőt, vagy más mezőgazdasági hasznosítású területet. A föld megszerzését ráadásul bármikor megvétózhatják a helyi földbizotttságok is, amelyek helyi gazdálkodókból állnak. Egy ilyen testület teljesen jogszerű szerződésekre is nemet mondhat a jövőben, igaz, ez nem akadályozza a vásárlót abban, hogy a szomszéd településen vásároljon földet, ha ott viszont szívesen látja a földbizottság. Mindezt azonban csak a lakóhelyéhez mérten húsz kilométeres körben teheti meg.

Nagy változásra számíthatnak a nagyobb gazdálkodók is. A földtörvény továbbra is tiltja a gazdasági társaságok földszerzését, és az általuk bérelt terület felső határát is 1200 hektárban határozza meg. Ezalól – a mezőgazdaság egészének érdekire hivatkozva – csak az állattenyésztéssel vagy vetőmagtermeléssek foglalkozók jelenthetnek kivételt, nekik 1800 hektár a megengedett felső határ. Igaz, ezért meglehetősen sok állatot kell tartani, mivel csak két hektár jár egy nagy állategység után. Egy nagy állategység például egy szarvasmarha. Egy 1800 hektáron működő gazdálkodó szervezetnek tehát 900 marhát, és még ennél is több sertést, juhot, vagy más állatot kell tartania, hogy jogosult legyen a kedvezményre.

A botrányos szavazás után folytatódna a parlamenti munka - amit teljesen elviselhetetlenné tesz az, hogy a jobbikosok fent állnak továbbra is a pulpituson, folyamatosan azt skandálják, hogy "hazaárulók", és ütik az elnöki csengőt. Latorcai lentről próbálta vezényelni a szavazásokat. Ennek hamar a végére is értek. Az ülést Latorcai ezután berekesztette, anélkül, hogy a napirend utáni felszólalásokat elmondták volna.

Elfogadták a Lex Valaki néven elhíresült törvényjavaslatot - ez a jegyzői kinevezéshez kellő követelményeket módosítja, a gúnynevét pedig onnan szerezte, hogy az ellenzék állítja, egy még beazonosíthatatlan jegyzőjelöltet szeretnének alkalmassá tenni.

Megszavazták azt a házbizottsági indítványt is, amely az egyházak elismeréséhez kellő parlamenti engedély megadásának módját rendezné. A házbizottság a frakcióalapításról is véleményt alkotott, ha ezt ma megszavazzák, akkor az LMP-nek valószínűleg ősztől újra lehet frakciója. 

Az MNB és a PSZÁF összevonásáról is szavaztak, de ennél a javaslatnál még csak a módosítókról döntöttek, a gazdasági bizottság indítványára az összevonás és a PSZÁF megszűnésének részleteit pontosították még. Zárószavazás később jön, várhatóan a jövő héten. Szintén csak a módosítókról szavaztak a legújabb megszorító csomagnál is.

Szavaztak a helyi és körzeti tévék digitális átállását szabályozó javaslatról is. Ezzel a helyi televíziók újabb haladékot kapnak az átállásra. Elfogadták a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatalról szóló törvényt is.

Újabb köre jön a rezsicsökkentésnek: ezúttal a szippantott szennyvíznél vezetik be a tíz százalékos csökkentést. Elfogadták a gazdasági törvénycsomagot is, ebbe írták bele a zárószavazás előtt, hogy bevezethetik a stabilitási megtakarítási számlát. Az indoklás szerint a cél a devizahitelek átstrukturálását megkönnyíteni, de az ellenzék és több szakértő is úgy látja, hogy a pénzmosást is könnyebbé teszi a törvény. Ennek a javaslatnak egy másik pontja módosítja a kisajátítás szabályait is: az Országgyűlés Hivatalának, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezése céljából is  kezdeményezhető lesz ingatlankisajátítás. Az Országgyűlés kimondta továbbá, hogy sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése érdekében is végezhető kisajátítás, ami a médiában megjelentek alapján a Margit körúton álló volt gazdasági minisztériumi épület lebontásához járulhat hozzá.

A törvényszékek ügyterhének egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra. A hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés tartozik majd törvényszéki hatáskörbe. A vagyon elleni bűncselekmények esetében pedig - kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket - csak a legsúlyosabban minősülő cselekményekre terjed ki a magasabb szintű bíróság hatásköre. A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségén úgy enyhítenek, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Horn Gyula a rendszerváltozás előtt és után is meghatározó politikus volt. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta: Horn reálpolitikus volt, aki mindig előrébb látott, mint kortársai. Kiváló politikai és taktikai érzékével helyes célokat tűzött ki, és azokat el is érte. Ezért lehetett a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb miniszterelnöke - tette hozzá.

Mesterházy kiemelte: kevés olyan politikus van, aki korának formálójaként cselekedeteivel beírja magát a történelemkönyvekbe, de Horn Gyula ilyen volt. Nemcsak beírta nevét a könyvekbe, de egy egész új fejezetet nyitott az egységes Európa és a szabad Magyarország megteremtéséről szólót. Rendszerváltó politikusból rendszerépítő államférfivá vált, "cölöpöket szedett fel, és cölöpöket vert le" - fogalmazott. Hozzátette: az elsők között ébredt rá a régi rendszer tarthatatlanságára és a változás szükségességére, "oroszlánrésze volt" a diktatúra felszámolásában, és a keletet a nyugattól elválasztó vasfüggöny lebontásában. Azok közé tartozott, akiknek bátorsága, józansága, elkötelezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg békés átmenet, és a demokratikus Magyarország megteremtése. Történelmi felismerése volt, hogy az Magyarország gyenge lesz egy átalakuló világban, ha egyedül próbál boldogulni, tudta, az euroatlanti integráció Magyarország sikerének és felemelkedésének nélkülözhetetlen kerete - fejtette ki, és felidézte szerepét az MSZP megteremtésében is. "Politikai életútja példa arra, hogy a magyar emberek és a nemzet valódi érdekeinek felismerése és azok helyes és következetes képviselete mindennél előrébb való" - fogalmazott.

Harrach Péter (KDNP) napirend előtt arról beszélt: Viviane Reding uniós biztos nem szereti a magyarokat, és ennek több tanúbizonyságát is adta. Azt mondta, a Magyar Nemzet cikke szerint egy tanácskozáson elhangzott, az uniós biztos a 2014-es választások hitelességét akarja kétségbe vonni, és ehhez vannak magyar partnerei, ezek részben civil szervezetek képviselői, részben pedig Bajnai Gordon. Úgy vélte, ez támadás Európa, Magyarország és a demokrácia ellen.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: még nem sikerült egy konkrét esetet sem találni Magyarországon, amely bizonyítaná, hogy az alapvető jogok sérültek volna. Úgy fogalmazott: a biztos túlságosan belehevítette magát a Magyarország elleni küzdelembe, ezért "javaslom neki, hogy nyáron egy hétre jöjjön el a Balatonra, vitorlázzon egy kicsit, mi magunk is szívesen elvisszük, és pihenje ki magát, és talán egy kicsit lenyugodott hangnemben észreveszi, hogy Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia jól működik".

Vona Gábor (Jobbik) azon véleményének adott hangzott, hogy az új földtörvény talán gördít akadályokat a külföldiek földszerzése elé, de biztosan nem védi meg a magyar agráriumot, mivel erre a törvényben való szabályozás alkalmatlan. Az alkotmányban kellene rögzíteni az ezzel kapcsolatos szabályozást és módosítani kellene az európai uniós csatlakozási szerződést is. Utalt arra, hogy a szakma nem ért egyet a jogszabállyal.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a képviselő hozzászólása hozzá nem értő dobálózás a szavakkal. Hozzátette: a Jobbik frakciójának is volt ideje, hogy kidolgozzon egy törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: az új földtörvénnyel a kormányprogramban tett vállalását teljesíti a kormány, hogy megvédi a magyar földet a külföldi spekulánsoktól.

A fideszes Zsigó Róbert Bajnai Gordont választotta felszólalása témájául. Arról beszélt, gyanús, hogy Bajnai osztrák cégekben érdekelt, akár a szülein keresztül is, és furcsa, miért nem inkább Ausztria miniszterelnöke szeretne lenni. “Itt már Bajnai Gordon hitelessége a tét, vagy kiáll magától és elmondja, vagy kiderül róla” - mondta reakcióként a volt kormányfőért valószínűleg nem túl őszintén aggódó Rétvári Bence. Bajnai egyébként tegnap már reagált minderre: cáfolta a vádakat és beperelte Zsigót.

Ma fogadták el azt a jegyzőkönyvet is, amelyet az egész EU kihirdet a Lisszaboni Szerződésről szóló ír aggályokról. Az uniós tagállamok vezetői megszövegeztek egy nyilatkozatot, amelyben biztosítják az uniós szerződéseknél többször is kiszavazó íreket, hogy fontos az unió számára minden tagállam polgárainak véleménye, ezt fogadják el a parlamentek kontinensszerte. A magyar törvényhozók annyival mennek tovább, hogy egy saját véleményt is mellétettek, amelyben finoman kritizálják az EU-t és még erőteljesebben kiállnak a nemzeti parlamentek mellett.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Horn Gyula a rendszerváltozás előtt és után is meghatározó politikus volt. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta: Horn reálpolitikus volt, aki mindig előrébb látott, mint kortársai. Kiváló politikai és taktikai érzékével helyes célokat tűzött ki, és azokat el is érte. Ezért lehetett a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb miniszterelnöke - tette hozzá.

Mesterházy kiemelte: kevés olyan politikus van, aki korának formálójaként cselekedeteivel beírja magát a történelemkönyvekbe, de Horn Gyula ilyen volt. Nemcsak beírta nevét a könyvekbe, de egy egész új fejezetet nyitott az egységes Európa és a szabad Magyarország megteremtéséről szólót. Rendszerváltó politikusból rendszerépítő államférfivá vált, "cölöpöket szedett fel, és cölöpöket vert le" - fogalmazott. Hozzátette: az elsők között ébredt rá a régi rendszer tarthatatlanságára és a változás szükségességére, "oroszlánrésze volt" a diktatúra felszámolásában, és a keletet a nyugattól elválasztó vasfüggöny lebontásában. Azok közé tartozott, akiknek bátorsága, józansága, elkötelezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg békés átmenet, és a demokratikus Magyarország megteremtése. Történelmi felismerése volt, hogy az Magyarország gyenge lesz egy átalakuló világban, ha egyedül próbál boldogulni, tudta, az euroatlanti integráció Magyarország sikerének és felemelkedésének nélkülözhetetlen kerete - fejtette ki, és felidézte szerepét az MSZP megteremtésében is. "Politikai életútja példa arra, hogy a magyar emberek és a nemzet valódi érdekeinek felismerése és azok helyes és következetes képviselete mindennél előrébb való" - fogalmazott.

Harrach Péter (KDNP) napirend előtt arról beszélt: Viviane Reding uniós biztos nem szereti a magyarokat, és ennek több tanúbizonyságát is adta. Azt mondta, a Magyar Nemzet cikke szerint egy tanácskozáson elhangzott, az uniós biztos a 2014-es választások hitelességét akarja kétségbe vonni, és ehhez vannak magyar partnerei, ezek részben civil szervezetek képviselői, részben pedig Bajnai Gordon. Úgy vélte, ez támadás Európa, Magyarország és a demokrácia ellen.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: még nem sikerült egy konkrét esetet sem találni Magyarországon, amely bizonyítaná, hogy az alapvető jogok sérültek volna. Úgy fogalmazott: a biztos túlságosan belehevítette magát a Magyarország elleni küzdelembe, ezért "javaslom neki, hogy nyáron egy hétre jöjjön el a Balatonra, vitorlázzon egy kicsit, mi magunk is szívesen elvisszük, és pihenje ki magát, és talán egy kicsit lenyugodott hangnemben észreveszi, hogy Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia jól működik".

Vona Gábor (Jobbik) azon véleményének adott hangzott, hogy az új földtörvény talán gördít akadályokat a külföldiek földszerzése elé, de biztosan nem védi meg a magyar agráriumot, mivel erre a törvényben való szabályozás alkalmatlan. Az alkotmányban kellene rögzíteni az ezzel kapcsolatos szabályozást és módosítani kellene az európai uniós csatlakozási szerződést is. Utalt arra, hogy a szakma nem ért egyet a jogszabállyal.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a képviselő hozzászólása hozzá nem értő dobálózás a szavakkal. Hozzátette: a Jobbik frakciójának is volt ideje, hogy kidolgozzon egy törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: az új földtörvénnyel a kormányprogramban tett vállalását teljesíti a kormány, hogy megvédi a magyar földet a külföldi spekulánsoktól.

A fideszes Zsigó Róbert Bajnai Gordont választotta felszólalása témájául. Arról beszélt, gyanús, hogy Bajnai osztrák cégekben érdekelt, akár a szülein keresztül is, és furcsa, miért nem inkább Ausztria miniszterelnöke szeretne lenni. “Itt már Bajnai Gordon hitelessége a tét, vagy kiáll magától és elmondja, vagy kiderül róla” - mondta reakcióként a volt kormányfőért valószínűleg nem túl őszintén aggódó Rétvári Bence. Bajnai egyébként tegnap már reagált minderre: cáfolta a vádakat és beperelte Zsigót. -->