A kép messze nem megnyugtató
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA külföldiek vesztegetését tiltó OECD-egyezményt aláíró országoknak még mindig alig ötödére jellemző a megállapodásban foglaltak aktív végrehajtása. Húsz állam – köztük Magyarország is – alig vagy egyáltalán nem tesz semmit annak érdekében, hogy a magyar befektetőket visszatartsa a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésétől, illetve a külföldi befektetőket eltántorítsa a magyarországi közhivatalnokok vesztegetésétől. A többi között ez derül ki a Transparency International (TI) nemzetközi központjának kutatásából. Az aláíró 36 ország kevesebb mint a fele teljesíti a követelményeket.
A magyarországi jogi szabályozás sok tekintetben megfelelő, ugyanakkor a nemzeti hatóságok közötti eredményes koordináció, a megfelelő szakemberképzés, valamint a megvesztegetéses ügyekhez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságai miatt a jelentés elmarasztalta hazánkat. A TI szerint az egyezmény eredményes végrehajtását akadályozza a közérdekű bejelentők védelmének nem megfelelő szabályozása is.
Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának ügyvezető igazgatója sajnálatosnak mondja, hogy a külföldi befektetőket érintő ügyek egyikében sem született megnyugtató, jogerős bírósági ítélet. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, Magyarországnak egy szigorúan végrehajtott korrupcióellenes stratégiára lenne szüksége, mely kiemelten kezeli a közérdekű bejelentők védelmét, és megerősíti a nyomozó hatóságokat, hogy képesek legyenek minél több korrupciógyanús esetet feltárni. VG
Magyar példák
Magyarországon tavaly év végéig 27 ügy pattant ki,a nyomozások száma nulla volt. Konkrét eseteket is sorolnak: például a Gripen-botrányt, a Magyar Telekom montenegrói és macedón szerződéseit, a Strabag-ügyet.
