Az Avatar című film egyik jelenetében, amikor Neytiri tanítja Jake-et, hogyan kapcsolódjon az ikranhoz (Na’vik lova), arról beszél, hogy Jake a gondolataival irányítsa az állatot. A való életben is így van, ugyanis mindaddig nem tudunk megmozdítani egy 600 kilogramm súlyú lovat, amíg a gondolataink nem indítanak el olyan fiziológiás változást a szervezetünkben, amely jelzést ad az állatnak.
Valójában a lovaknak elég mindössze három–hét másodperc, ami alatt felmérik, hogy kivel állnak szemben, s itt bizony az ego helyett csakis az önazonosság visz előrébb
– magyarázza Udvarhelyi Hajni, az AHA Team, lóval asszisztált tréning egyik programvezetője. „Mivel a lovak rendkívül érzékenyek, nagyon gyorsan jeleznek arra, milyen lelkiállapotban és gondolatokkal vagyunk mellettük” – mondja a tréner.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A lovak prédaállatok, ezért lételemük, hogy folyamatosan figyeljék és lereagálják környezetük történéseit. Kifinomult érzékeléssel felismerik, ki vezeti őket. Az állat megköveteli, hogy ott legyünk mellette, és biztonságot sugározzunk. Általuk nagyon szépen meg lehet tanulni, hogyan legyünk a jelenben, hogyan legyünk magabiztosak és önazonosak. Ha a ló nem érzi biztonságban magát mellettünk, akkor elmegy mellőlünk, és nem tudjuk rávenni az együttműködésre – magyarázza Udvarhelyi Hajni.
Vezetőfejlesztés másképpen
Ha valaki őszinte visszajelzésekre kíváncsi önmagával kapcsolatban, akkor jó megoldás lehet állatokkal dolgozni, mivel a lovak közelében lehullanak a maszkok, és a játszmáknak sincs értelme. A lónak nem számít, ki mekkora céget vezet, milyen autója és mennyi pénze van, milyen drága ruhában és sminkben megy hozzá. Az állat nem mutat tiszteletet a külsőségek iránt, ehelyett arra ad tiszta visszajelzést, hogyan állunk saját magunkkal, milyen hatással vagyunk másokra. Egy állatokkal asszisztált foglalkozás során olyan csodálatos világba csöppenhetünk, ahol a kommunikáció és a kapcsolódás kitűnő minőségben mutatkozik meg, az üzleti életben azonban ritkán kaphatunk ennyire tiszta tükröt – mondja Udvarhelyi Hajni.
Olvasni a lovat, hogy meglássuk az embert
Különféle módszertanok léteznek vezető- vagy egyéni fejlesztésre, csapatépítésre, azonban az olyan tréningeken, ahol más munkatársaktól, csoporttársaktól vagy a tréning vezetőjétől érkeznek önmagunkkal kapcsolatban visszajelzések, azok tulajdonképpen torzak, hiszen a résztvevők szűrőjén keresztül áramlik felénk az információ. A ló valójában semleges közvetítő, nem fél visszajelzése következményeitől.
Éppen ilyen problémával érkezett hozzánk egy cégvezető, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat ő a munkatársaira mint vezető
– meséli a tréner. Mint mondja, a lóval asszisztált gyakorlatok során a menedzser különféle személyiségű állatokkal dolgozhatott. Így sikerült modellezni, hogy milyen a viszonya az eltérő személyiségtípusú munkatársaihoz, hogyan funkcionálnak egymással. Különböző visszajelzések érkeztek: az együttműködő lóval könnyű volt dolgozni, ekkor azt a visszajelzést kapta, hogy jól alkalmazkodtak egymáshoz. A határozottabbal, makacsabbal azonban máshogy kellett viselkednie. A kommunikáción kellett változtatnia. Végül elvitte a csapatát egy csoportos tréningre, ahol – a már kapott ismeretek tükrében – a lovak segítségével harmonizálni tudták egymással a kommunikációt és a kapcsolati energiákat.
Lovastrénerként abban tudunk segíteni, hogy mi a lovat »olvassuk«, és lefordítjuk az állat által sugárzott állapotot
– mondja Udvarhelyi Hajni. Ebből az olvasatból mutatják meg azután a résztvevőknek, hogyan működnek ők egyedül, és hogyan működnek másokkal együtt.
Egy másik esetben a csapatsportok nagy problémájára kellett megoldást találni. Hogyan lehet 18 erős személyiségű fiatalt együttműködő csapattá alakítani? Egyszer egy NB I-es férfi kézilabdacsapat érkezett hozzájuk, s az edzőjük azt szerette volna elérni, hogy a fiúk hatékonyabban dolgozzanak egymással. Nem volt egyszerű másfél tucat erőtől duzzadó, kiváló sportolót harmonizálni, s rávenni őket, hogy a lovakhoz és egymáshoz is alkalmazkodjanak. A csoportos foglalkozás során azonban szépen letisztázódtak a szerepek és megmutatkoztak a rejtve maradt erőforrások. Ahogy fejlődött a csoportdinamika, úgy sikerült az együttműködés létrehozása a lovak és a fiatalemberek között – meséli Udvarhelyi Hajni.
Váratlan szituációk
Amikor egy tréning során az a kérés, hogy vezetőszáron vezessük a lovat, hihetnénk, ez a legegyszerűbb feladat. De nem az! „Már ilyenkor is rengeteg információ olvasható ki a ló és az ember viselkedéséből” – magyarázza az oktató. Elsőre nem mindenki képes megmozdítani az állatot, előjönnek a félelmek, vagy sután viselkedhetünk a szokatlan szituációban. Kiolvasható a ló viselkedéséből, hogy aki mellette áll, feltalálja-e magát ismeretlen helyzetben, valamint az is, hogyan tudjuk a munkatársainkat elindulásra vagy együttműködésre ösztönözni, hogyan tartjuk fenn a kapcsolatot és az érdeklődést másokkal.
A ló segítségével modellezni lehet például egy projektmunka folyamatát.
A csoportos foglalkozás során leszűrhetjük, ki lesz alkalmas az adott munkára, s milyen erősségei vannak. Továbbá azt is, ki mennyire motiválható, mennyire együttműködő, ki vezető személyiség, s ki az, aki szeret a háttérben maradni. De megmutatkozik az is, ki hogyan delegál, illetve hogyan adja tovább az információt a csapat többi tagjának. A lóra az energiánkkal hatunk, és ha bizonytalanok vagyunk, előfordulhat, hogy nem figyel ránk, megmakacsolja magát, vagy egyszerűen viccből teszteli az embert.
A ló mellett tanulható a váratlan szituációk és a stressz kezelése is
– fogalmazza meg Udvarhelyi Hajni.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A tapasztalatok szerint pontos képet lehet kapni a vezetői attitűdökről, a motivációs eszközrendszerekről, az értő-figyelő kommunikációs képességekről, az erősségeinkről és a csoporton belüli viszonyrendszerekről is.
A ló mellett különleges világ vesz körül bennünket, finomodnak az érzékszerveink, megérezhetjük, hol tartunk magunkkal és másokkal szemben
– fűzi hozzá a lovastréner.
A cikk a Manager Magazin július-augusztusi számában jelent meg
(A ló az igazi tükör)
