Kelet-Közép-Európa, az EU új tagjai hatalmas utat tettek meg és az elmúlt két évtizedben, az EU-csatlakozás óta megduplázták gazdasági súlyukat az unión belül – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.
Günter Deuber, a bank vezető közgazdásza megállapítja, hogy az EU-hoz csatlakozó visegrádi négyeknél (Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország) a lakosság jövedelme a csatlakozás óta hosszú távon is szinte folyamatosan nőtt. Ez nem jellemző más tagállamokra, például Görögországra és Olaszországra. Ismeretes, hogy 2004 májusában került sor az EU addigi legnagyobb bővítési hullámára, amelynek során a V4-ek mellett Szlovénia, a három balti állam, Ciprus és Málta csatlakozott az Európai Unióhoz.
Felzárkózás
Ezt a folyamatot talán az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) változása tükrözi leginkább. Az EU-átlagot 100-nak véve az 1995–2023-as időszakban az akkori EU-szint 125,5 százalékáról indult Olaszország 2023-ban az EU-átlag alá, 98 százalékra esett. De az EU legerősebb gazdasága, Németország sem jeleskedett. Igaz, az esés nem volt olyan szembeszökő, mint az olaszoknál, de a 1995-ös 129 százalékról a németek a tavalyi számok alapján visszacsúsztak a 115 százalékra.
Mindeközben a csehek az 1995-ös 74 százalékról 2023-ra – kisebb hullámvölgyek után – feljöttek 87 százalékra, a legalulról, 43 százalékról induló lengyelek tavaly már 81 százalékon álltak, a magyarok pedig az 1995-ös 58 százalékról indulva 2023-ra elérték az EU-átlag 77 százalékát. A görögök, akik 1995-ben a 80 százalékkal valamennyi későbbi csatlakozót megelőzték, 2009 és 2020 között 25 százalékot zuhanva 2023-ra alulról közelítették az EU-átlag 70 százalékát, ezzel tavaly már valamennyi 2004-es közép-kelet-európai csatlakozó megelőzte őket.
EU-csatlakozás: az húzta
Egészében véve az EU keleti bővítése sikertörténet – állapítja meg a szerző. Ezt leginkább a 2004-es közép-kelet-európai ötös csoport (CE5) EU-n belül súlyának impozáns növekedése bizonyítja. Az unió 2004-es GDP-je 4,9 százalékát Ötök ma az adott EU-érték csaknem 9 százalékát teszik ki. Más szavakkal: 2004-ben a CE5-ök GDP-je Hollandiáénak csak a négyötödét tette ki, ma ez az érték: 140 százalék. A felzárkózást az export húzta 2004 óta a kumulált kivitel
- Lengyelországban 700,
- Szlovéniában és Csehországban 550,
- Magyarországon pedig 400
százalékkal emelkedett. Ehhez képest az átlaga az elmúlt 20 évben – még a frissen csatlakozottakkal együtt is – mindössze 110 százalékkal nőtt.
Nincs szégyenkezni valója a CE5-öknek a külföldi tőkére, a közvetlen külföldi beruházásokra (FDI) gyakorolt vonzerőt illetően sem. Ennek kapcsán Günter Deuber kiemeli a nyugati nagyvállalatok termeléskihelyezési aktivitását a CE5 országokba, továbbá kommentár nélkül a kínai FDI „aktivitást” is. Ugyanakkor rámutat a túl szoros gazdasági együttműködés kockázataira.
Németországgal, mint gazdasági partnerrel a robusztus integráció a közép-európai országok számára kihívás is, hiszen különösen sérülékenyekké teszi őket a ciklikus kockázatok szempontjából
– írja a szerző.
Magyarország az élen
A legharmonikusabb viszonyt a közvetlen külföldi tőkeberuházások és a hazai cégek, intézmények külföldi beruházásai között a CE5-ök körében éppen Magyarország demonstrálta. Tavalyelőtt a magyar gazdaság a mintegy 57 százalékát elérő FDI-t vonzott be, miközben Magyarország GDP-je körülbelül 22 százalékát ruházta be külföldön, kifelé irányuló működőtőke formájában. A CE5-ök gazdasága egészében véve százalékosan nagyobb vonzerőt gyakorolt a külföldi FDI-ra, mint a három nagy EU-gazdaságé, Németországé, Franciaországé és Olaszországé. Ami a kifelé áramló, hazai FDI-t illeti ebben a CE5-ök még alulmaradnak a vezető EU-államokkal szemben. A 2022-es adatok szerint ez a lemaradás a CE5-ök körében Magyarország esetében a legkisebb.
Makrogazdasági terminusokban gondolkodva az is igaz, hogy a régiós felzárkózás két vezető állama, Szlovénia és Csehország – ami a jövedelmi szintet illeti – „felzárkózási szünetet” tart. Kiváltképpen a csehekre igaz ez, akik le-lepattannak az uniós jövedelmi átlag 90 százalékos szintje eléréséről. Az is igaz persze, hogy minél magasabb az elért jövedelmi szint, annál nehezebb a továbblépés – állapítja meg a Raiffeisen-főközgazdász.
Problémák a bankszektorban
A CE5-ök felzárkózása a bankszektorban sokkal nehezebb, mint a gazdaság egészében – jelzi a pénzügyi szakember. Miközben a jövedelmek emelkedése többé-kevésbé töretlenül folyt, addig a bankszektorra ez nem érvényes. Például a bankkölcsönök és a GDP viszonya (a kölcsönök arányának folyamatos emelkedése) ellentmondásos volt, drasztikus visszaesések jellemezték a folyamatot.
A csehek és a szlovákok e tekintetben pozitív például szolgálnak, míg Magyarországon és Szlovéniában a bankkölcsönök aránya ma is sokkal alacsonyabb az euróövezet 2009-es, de némelykor a 2002-es szintjénél. Lengyelországban a bankszektor felzárkózása 2009 óta akadozik. Magyarország esetében pedig a bankszektor eszközeinek összértéke a GDP korábbi 125-150 százalékáról visszaesett 100 százalékra.
