Mereven elutasítják a kínai elektromos autókra kivetendő bármilyen uniós importvám bevezetését a német autógyártók, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság tavaly szeptember közepén, a tiltott állami támogatásokkal aládúcolt kínai járműexport tárgyában megindított dömpingellenes vizsgálata milyen eredménnyel zárul.
Az Ursula von der Leyen elnök által kezdeményezett eljárás még javában zajlik, s a nagy kérdés, hogy a végén a vajúdó hegyek elefántot vagy egeret szülnek. Utóbbi a valószínűbb, hiszen a nagy európai autógyártók egy része olyan mélyen van beágyazva a kínai autóiparba, hogy szimbiózisukat vámtarifákkal sem lehet egészségesebb irányra terelni.
Egy extra vám alkalmazásával Európa villámgyorsan lábon lőné magát
– figyelmeztetett Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója a cége halovány első negyedéves eredményeit ismertető tájékoztatója után. Hangsúlyozta, hogy Brüsszel ezzel kárt okozhat a Kínában gyártott autókat importáló – magyarul hazahozó – autógyártóknak.
Ismert, hogy német riválisaihoz, a Volkswagenhez és a Mercedes-Benzhez hasonlóan a BMW is nagymértékben függ a kínai üzletágból származó bevételektől, a távol-keleti ország a bajorok második legnagyobb piaca Európa után, az első negyedévben az eladások közel 32 százalékát adta, tehát van mit félteni.
A BMW-főnök szerint Kína megkerülhetetlen
Az elektromos Minit például egyik kínai partnerükkel, a Great Wall Motorral közösen, Spotlight néven alapított vegyesvállalatuk szerelik össze Kínában, és küldik onnan Európába (is). Hasonló utat jár be a Kínában gyártott BMW iX3 villanyautója is.
A BMW emellett azzal is büszkélkedhet, hogy a nagy kínai nyitás után, 2018-ban ő juthatott első nyugati autógyártóként többséghez egyik kínai vegyesvállalatában, a Brilliance Autóban, s ahhoz, hogy 50-ről 75 százalékra növelhesse tulajdonrészét, 3,6 milliárd eurót fizetett az azonos nevű kínai társaságnak.
Nem gondoljuk, hogy az európai autóiparnak védelemre lenne szüksége, a globális alapon való működés ugyanis versenyelőnyt biztosít az olyan nagy gyártóknak, mint a BMW
– hangoztatta Zipse, hozzátéve, hogy ezt az előnyt könnyen veszélybe sodorhatja az importvámok bevezetése. Már csak azért is, mert jövőre lépnek életbe az új, szigorított uniós szén-dioxid-kibocsátási normák, amelyek teljesítéséhez több elektromos járművekre, több akkumulátorra lesz szükség, s ezekben Kína ma már megkerülhetetlen tényező.
Dízelbotrány és klímavédelem
Alapanyagok, alkatrészek és részegységek terén is erősen függ az európai autógyártás Kínától, az EU-ban nem találni egyetlen új autót sem, amelyben ne lenne Kínából származó „hozzávaló”.
Zipsének volt még egy ütőkártyája vámügyben, nevezetesen a klímavédelem, amelynek uniós célkitűzései szerinte Kína nélkül megvalósíthatatlanok.
A klímavédelmet okkal nem emlegette fel a Thomas Schaefer, a Volkswagen AG vezérigazgatója egy szerdai szakmai konferencián, a 2015-ben kirobbant dízelbotránnyal ugyanis cége akaratlanul is sokat tett a belső égésű motorral szerelt autók kivezetési menetrendjének felvázolásához, az elektromosautó-gyártás feltételeinek megteremtéséhez és felfuttatásához.
Schaefer Európa legnagyobb autógyártójának vezetőjeként azzal intézte el a kérdést, hogy a vámok alkalmazása általában sok kockázatot hordoz, de mindig találni valamilyen kompromisszumos megoldást – írja a Reuters.
A brüsszeli bürokrácia nem pihen
Mindeközben a brüsszeli bürokrácia teszi a dolgát, márciusban megkezdték a kínai villanyautó-import vámnyilvántartásba vételét, ami azt jelenti, hogy innentől vámokkal sújthatják őket, ha a kereskedelmi vizsgálat igazolja, hogy tisztességtelen, versenytorzító támogatásban részesülnek.
Maga a vizsgálat novemberre várhatóan lezárul, de az EU már júliusban ideiglenes vámokat vethet ki. Brüsszelnek június 5-ig kell közzétennie a javasolt ideiglenes vámok összefoglalóját, és ezeket a vámokat július 4-ig kivetnék.
A Kína és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok Hszi Csin-ping elnök európai körútján is a legforróbb témák közé tartoznak. Ursula von der Leyen szerdán Berlinben kijelentette, hogy Európának lépéseket kell tennie annak megakadályozására, hogy Kína elárassza a piacát dömpingáras elektromos járművekkel. Az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök is a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozását kérte a kínai elnöktől.
Az autós lobbi csendben szemlélődik
Érdekes az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) látványos semmittevése a kínaiak támasztotta konkurenciaügyben. Az uniós vizsgálat elindítására sem reagáltak, csupán egy rövid, négy grafikont tartalmazó brosúrát adtak ki a szikár számokkal, kommentár nélkül.
A lobbiszervezetnek amúgy minden, az ágazatot érintő kérdésben markáns véleménye van, most azonban Sigrid de Vries főtitkárnak az írásán kívül más állásfoglalás nem lelhető fel a brüsszeli érdekképviselet nyilvános archívumában. De Vries egyébként
az autóiparát az utolsó csavarig megszervező, mindenre figyelmet szentelő Kínát példaként állította az EU elé,
szerinte Brüsszel kiemelt feladata az uniós autóipari stratégia megalkotása kellene hogy legyen – az ACEA által hiányolt holisztikus szellemben.
