Kína és Szerbia között új szabadkereskedelmi megállapodás lép életbe július elsején: a szerződést közös sajtótájékoztatón jelentette be Belgrádban Aleksandar Vucic szerb elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető. Vucic szerint az egyezség garantálja Szerbia jövőjét, mivel öt-tíz év alatt eltörli a vámokat a Kínába irányuló csaknem 95 százalékára, az almától a marhahúsig.
A szerb államfő arról is beszélt, hogy a balkáni ország a Peking által szakadár tartománynak tekintett Tajvan szigetét Kína részének tekinti, ahogyan Kína a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovót is Szerbia részének tekinti. Hszi Csin-ping kijelentette, hogy meghatotta a fogadtatás, és a látogatása új fejezetet nyit a két ország közötti kapcsolatokban.
Hozzátette: a következő három évben 300 szerb diák tanulhat a távol-keleti országban. A kínai vezető vasárnap kezdte meg európai körútját, hétfőn Párizsban Franciaország és az Európai Unió vezetőivel tárgyalt, tegnap este Szerbiába látogatott, ma este pedig Magyarországra érkezik. A balkáni ország katonai díszőrséggel fogadta a kínai vezetőt.
Hszi látogatása egybeesik a kínai nagykövetség NATO-bombázásának 25. évfordulójával, így az időzítés szimbolikusnak is nevezhető. Az esetre 1999. május 7-én került sor, amikor a NATO már csaknem két hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát, és találat érte Kína belgrádi nagykövetségét, aminek halálos áldozatai is voltak. A véletlen balesetnek nevezte az incidenst, és bocsánatot kért.
Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a balkáni országban, azt megelőzően kínai elnök harminc évig nem járt Szerbiában, míg a szerb államfő legutóbb tavaly októberben látogatott Pekingbe. Magyarország mellett Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek. A térség egyik legnagyobb projektje, a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal kiépítése kínai hitelből valósul meg,
a szerbiai szakaszt hamarosan be is fejezik.
Szerbia tavaly 1,23 milliárd dollár értékben exportált Kínába, a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 6 milliárdos szintet. Milos Vucevic szerb miniszterelnök a napokban többször kijelentette, hogy Kína Szerbia megbízható szövetségese, a két ország közötti kapcsolatok a nyugati országok elégedetlensége ellenére is tovább fejlődnek.
A kíni elnököt 400 fős küldöttség kíséri, többek között Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ven-tao kereskedelmi miniszter és Ju Csian-hua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is. A magyarországi részletes programról egyelőre keveset tudni, de Magyarország és Kína tizenhat megállapodást írhat alá.
Miért Párizs és nem Berlin – a Hszi-körút rejtélyeiNem teljesen világos, hogy a kínai elnök és európai vendéglátói a logikusnak tűnő Berlin helyett miért inkább Párizst választották Hszi Csin-ping európai programja helyszínéül. Vélhetően a világ alulbecsülte a legutóbbi pekingi látogatás kapcsán Németország és Kína ellentétét, illetve Párizs fontosságát kínai szempontból. Pekingben diplomatikusan hallgatnak, Berlin pedig a sértődöttség jeleit mutatja. |
