Orosz kormányzati és kereskedelmi források sem aggódnak az Európai Unió által elfogadott legújabb szankciók miatt, úgy vélik, hogy csekély hatásuk lesz csupán az orosz nyersolaj kereskedelmére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország bizonyos immunitást épített ki a nyugati büntetőintézkedésekkel szemben.
Az EU pénteken hagyta jóvá az immár 18. szankciós csomagot, amelynek célja az orosz energiaimport korlátozása, és a G7-csoporttal együttműködve az olajárplafon hordónként 47,6 dollárra csökkentése az eddig 60-ról.
Oroszországnak azonban korábban is sikerült eladnia kőolajának nagy részét az árplafon felett,
mivel a G7-mechanizmus nem teszi egyértelművé, hogy kinek kell felügyelnie a végrehajtását.
Április 1-je óta pedig az uráli olajjal többnyire 60 dollár alatt kereskednek, mivel csökkent a Brent határidős referenciaára. A Reuters számításai szerint az uráli fajta ára 58 dollár körül van hordónként. A csomag bejelentése után azonban ismét drágulni kezdett a nyersanyag.
„Többször elmondtuk, hogy az ilyen egyoldalú korlátozásokat törvénytelennek tartjuk, ellenezzük őket – reagált az uniós döntésre Peszkov egy újságírókkal folytatott telefonos konferenciabeszélgetésen. – Ugyanakkor természetesen már szereztünk bizonyos immunitást a szankciókkal szemben. Ráadásul minden egyes új csomag negatív hatással jár a hozzá csatlakozó országok számára. Ez egy kétélű kard” – tette hozzá a brit hírügynökség tudósítása szerint.
Kereskedők is kételkednek abban, hogy az új uniós szankciók jelentősen megzavarják az orosz olajkereskedelmet, bár az eladóknak több kihívással kell szembenézniük a hajók lefoglalásakor és a szállítási költségek növekedése miatt.
A 60 dolláros árkorlátozás nem működött, gondolják, hogy a 47 dollár majd fog?
– reagált egy névtelenséget kérő orosz kormányzati forrás.
Elemzők szerint az intézkedés hatását rodálja az Egyesült Államok távolmaradása is az EU árkorlátozási rendszerétől. Egy orosz kereskedő szerint az európai szankciók nem voltak kritikusak, és csak az amerikai büntetőintézkedések voltak hatásosak. Az pedig majd csak szeptember 1. után derül ki, mi lesz Donald Trump újabb fenyegetéseinek a hatása, ha Moszkva nem szünteti be az ukrajnai hadműveleteket.
A megkérdezett orosz kereskedő úgy véli, hogy az uniós döntés nagyobb kihívást jelent majd néhány nyugati, köztük görögországi szállítmányozó számára, akik egyre inkább részt vesznek az orosz olajkereskedelemben.
Ha egyes szereplők kiszállnak, a fuvarköltségek emelkedhetnek.
Egy másik kereskedelmi forrás szerint az orosz olaj „toxicitása” nem fog növekedni a szankciók miatt, bár az esetleges diverzifikációs lehetőségek most tovább szűkültek.
Oroszország az exportjának 80 százalékát Kínába és Indiába értékesíti, míg Törökország szintén jelentős részét veszi fel az orosz olajnak.
Oroszország még mindig ad el némi olajat a szovjet építésű Barátság-vezetéken keresztül Magyarországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.