Egymásra mutogatnak az illetékesek a 2015. szeptember 1-jén bevezetett magáncsőd intézményének látványos kudarca kapcsán. Egy év alatt ugyanis mindössze 450 magánadós kérte a törvényben családi csődvédelemként aposztrofált mentőövet, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly májusban még 25 ezer igénylőt vizionált. E számítását arra alapozta, hogy ennyi eladósodott családnak nyújthat megoldást a magáncsőd az akkor 180 ezer nem teljesítő hitelszerződés alanyai közül, míg további több tízezer családon a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tud segíteni – ismertette Nagy Márton, aki akkor még az MNB ügyvezető igazgatója volt, ma már az alelnöke.
Még derűlátóbb volt a Magyar Bankszövetség, amely akár 40 ezer magáncsőd-kérelmezőt is elképzelhetőnek tartott, igaz, hosszú távon. Érvelése szerint ugyanis több év is szükséges lehet, hogy kiforrja magát e rendszer. Ám egy év már eltelt, amiből az következik, hogy időarányosan a feltételezettnél sokkal több jelentkezőre lenne szükség.
Most viszont a banki érdekvédelmi szervezet védekezni kényszerül az ötletgazda KDNP-vel szemben. A kisebbik kormánypárt alelnöke, Rétvári Bence ugyanis augusztus elején a Magyar Időkben a kudarcot alapvetően annak tulajdonította, hogy a bankok nem segítik az adósokat, kevés információt adnak a csődvédelemről érdeklődő ügyfeleknek.
Ám az igazsághoz tartozik, hogy a bankszövetség főtitkára, Kovács Levente egyetlen nappal az indulás előtt, tavaly augusztus 31-én már jelezte, hogy elsietett és nem kellően megalapozott a magáncsőd bevezetése, és csak remélte, hogy jól működő rendszert találtak ki. Már akkor úgy ítélte meg, hogy további módosításokra lesz szükség, hogy csak a valóban rászoruló családok kaphassák meg a szükséges támogatásokat. Márpedig – mint Kovács fogalmazott – a „60 milliós lakáshitel és az ötszobás lakás messze túlmutat a rászorultsági szinteken”.
A módosítás szükségességét a főtitkár Rétvári mostani vádjai kapcsán is megismételte, mondván, a finomítások során mindenekelőtt az adminisztratív terheket kell mérsékelni. Valóban elképesztő, hogy közel 100 oldalt kell kitöltenie a családi csődvédelemre aspirálóknak. Az igénylések alacsony száma ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem volt elég az a még tavaly ősszel megtett változtatás, miszerint a fedezetlen hitelek legalább 38 százalékát elég az eredeti futamidejének végéig kifizetni, szemben az induláskor előírt ötéves maximummal.
A sikertelenséget látva, most már a KDNP-nek sem lenne ellenére a további változtatás, Rétvári szerint erre már ősszel sor kerülhet annak érdekében, hogy a családi csődvédelmi eljárás az eddigieknél egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb legyen. Szükség is van erre, hiszen a szabályok szerint október 1-jétől már nemcsak a jelzáloghitelesek, hanem immár valamennyi adós kérhetne csődvédelmet.
Az LMP szerint méltányosabbá kellene tenni a törlesztés szabályait, magasabb szintre téve azt a jövedelmet, amelyet a magánadós havonta elkölthet, mert a jelenlegi szabályok szerint az adósságrendezés öt éve alatt a létminimum szintje alatt kell élnie az adós családjának – sorolta Schmuck Erzsébet, a párt frakcióvezető-helyettese minapi sajtótájékoztatóján. Emellett elérhetővé tennék a magáncsőd intézményét az alacsonyabb rendszeres jövedelemmel rendelkezőknek is.
