Magyarországon legalább 500 millió forint kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb 1 százalékba – derült ki a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég összeállításából. Karagich István, a cég ügyvezetője kiemelte: „Elmondható, hogy a világon végigsöprő a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb 1 százalék vagyona hazánkban is.”
Az elmúlt tíz évben figyelemreméltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember. A Blochamps Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső 1 százalékba tartozónak mondhassa magát.
A legtöbb vagyonra Monacóban van szükség, ahol a lakosság 30 százaléka dollármilliárdos, és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az Egyesült Államok a harmadik, 8,5 milliárd dollár a top 1 százalékba tartozás követelménye.
Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki.
„A bő egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a világ jegybankjai részéről, az ezzel járó tartós bikarészvénypiacok és az utóbbi évek magasabb inflációs hozamkörnyezete, mind-mind tovább növelték a fejlett társadalmakban a legfelső vagyondecilis, de még inkább a legfelső vagyoncentilis gyarapodását globálisan” – hívta fel a figyelmet az ügyvezető.
A lakossági hitelállomány 15 ezermilliárd forintos volumene, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció kilenc vagyondecilisen terül szét: bár a legfelső 10 százalék is három ezermilliárd forintnyi adósságterhet visel, ám emellé körülbelül 63 ezermilliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48 ezermilliárdnyi reál-eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90 százaléka 12 ezermilliárdos hitelállományához mindössze 115 ezermilliárd forint teljes vagyon mutatható ki.
„Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96 400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyonméret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik” – konkretizálta a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségét a Blochamps Capital ügyvezetője, Karagich István.
A kutatásaik alapján egyértelműen látszik, hogy
Magyarországon a felső egy százalékban is fontos szerepet foglal el az ingatlan- és reálvagyon.
Ám a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzusadatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74 százalékot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az adat a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44 százalék és 55 százalék. Vagyis minél lejjebb megyünk a vagyondecilisben, minél kisebb a vagyona egy rétegnek, az ingatlan az összvagyonnak egyre jelentősebb részét teszi ki.
A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 40 ezer háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32 200 milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona 82 378 milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt, ráadásul a klasszikus pénzügyi vagyon még nagyobb súllyal, 39 és 75 százalékban koncentrálódott ide.
Újra lett a világ leggazdagabb embere – derül ki a Hurun Research Institute legújabb listájából. A globális milliárdosok közül a Tesla vezérigazgatója újra az élre tört, idén ráadásul a Meta-vezér Mark Zuckerberg, valamint a Google volt vezérigazgatója, Larry Page is csatlakozott a top 10-es listához.
