A japán jen kivételével az összes meghatározó devizához képest gyengülő dollár botladozása és a vegyes piaci hangulat közepette a hét elején az arany ára újfent felfelé indult az unciánkénti 2200 dolláros lélektani határ felé – azaz egy gramm arany ára is 71 dollárt kóstál már –, miután a múlt hét második felében lefelé lépte át ezt a szintet – írja az FX Street online hírportál. A hegymenet a hét második felében sem vesztett a lendületből, csütörtökön a spot ár 2234 dollár közelébe lőtt ki, ami mindenkori rekord.
A galamblelkű Fed miatt emelkedik az arany ára
Az arany ára a fordulattal megszakította kétnapos korrekciós csökkenését múlt heti történelmi csúcsáról.
Az év második felében pedig az arany ára már egészen 2300 dollárig emelkedhet, különösen, ha az amerikai jegybank elkezdi a kamatvágásokat
– mondta a CNBC-nek Aakash Doshi, a CitiGroup észak-amerikai nyersanyagelemzési vezetője.
A ralit részint az amerikai jegybank, vagyis a Fed vártnál galamblelkűbb kommunikációja fűti, hiszen változatlanul három kamatcsökkentést helyez kilátásba az idei évre, pedig a piacok januárban és februárban is a várakozásoknál magasabb amerikai inflációs adatokkal szembesültek, s ezért már csupán kétszeri kamatcsökkentéssel számoltak.
A Fed azonban a márciusi kamatdöntő ülést követően változatlanul az 5,25–5,50 százalék közötti célsávban tartotta az irányadó kamatlábakat, és a CME Group szerint a befektetők már 75 százalékos valószínűséget adnak rá, hogy júniusban elstartol a lazítás, szemben a Fed döntése előtti 59 százalékkal.
A geopolitikai feszültségek miatt is nő az arany ázsiója
Úgy fest, hogy Oroszország egyre inkább felülkerekedik az ukrajnai háborúban, Izrael gázai hadműveletei változatlan hevességgel folynak, a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás biztonsága továbbra sem garantálható, ráadásul az év végi amerikai elnökválasztás is felforgathatja a tőkepiacokat – sorolja a gondokat például a Bloomberg.
Azt pedig a hírügynökség nem is említette, hogy piaci pletykák szerint a NATO-csapatok esetleges ukrajnai megjelenése is az arany malmára hajtja a vizet. Mint ismert, Emmanuel Macron francia államfő február 27-én jelentette ki, hogy nem szabad kizárni ezt a lehetőséget, amire válaszul két nappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök országa nukleáris képességeire célozgatott.
Az ismert amerikai elemző, David Woo szerint a befektetők egy része már a NATO és az orosz csapatok – esetleg nukleáris fegyverek bevetésével is járó – összecsapásától rettegve fogott az arany nagyszabású felhalmozásába.
A központi bankok vásárlásai is hajtják aranyralit
Nem véletlenül kezdtek tehát tavaly – a közel 225 tonna aranyat begyűjtő kínai központi bankkal az élükön – az arany vásárlásába a jegybankok sem. A második legtöbb aranyat beszerző jegybank amúgy 2023-ban meglepetésre a lengyel központi bank volt, mintegy 130 tonnával. Szingapúr 76,5 tonnát, Líbia 30 tonnát, míg Csehország 18,7 tonnát halmozott fel ezalatt.
Kínában ugyanakkor a gyengélkedő gazdaság és a bajba jutott ingatlanszektor miatt megrettent egyéni befektetők is szakmányban zsákolják az aranyat – idézi az Arany Világtanácsot (WGC) a CNBC.
A WGC adatai szerint amúgy Kína tavaly – Indiát is megelőzve – a világ legnagyobb aranyékszer-vásárlója lett. A kínai fogyasztók tavaly 603 tonnányi aranyékszert vettek, 10 százalékkal többet, mint 2022-ben.
Változatlan hévvel kapkodnak persze a sárga fém után Indiában is, különösen az esküvői szezonban, októbertől decemberig, illetve január és március között. Jóllehet a drágulás miatt az árérzékeny indiaiak aranyékszer-kereslete tavaly 6 százalékkal, 562,3 tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ám az aranyrudakba és -érmékbe 7 százalékkal több rúpia áramlott. Az Indiai Központi Bank pedig csak januárban 8,7 tonna aranyat vásárolt, ami több mint másfél éves havi csúcsot jelent.
Az Erste várakozásai szerint a pénteken megjelenő személyi fogyasztási kiadások maginflációja lesz a legfontosabb adat az Egyesült Államokból, ami meghatározza az arany ár közeljövőbeni alakulását.
