Alig árvereztetnek a bankok

Egyre kevésbé használják ki a bankok a kényszerértékesítési kvótát. A negyedik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 115 ezer olyan ingatlan volt, amely valamilyen bedőlt hitel fedezetéül szolgált. Az öt százalékos kvóta alapján a bankok elvileg 6301 lakóingatlant jelölhettek volna ki kényszerértékesítésre, de végül úgy döntöttek, csak 2072-et próbálnak meg elárverezni az év utolsó három hónapjában. A mindössze 33 százalékos kvótakihasználtság hátterében a bankok elszámoltatásával kapcsolatos törvény állhat, amely az érintett hiteleknél elrendelte a már elindított végrehajtások felfüggesztését. Ugyanezért már a harmadik negyedévben is alacsony, mindössze 45 százalékos volt a kihasználtság.

Az összes hitelre egyébként nem vonatkozik a végrehajtásokat felfüggesztő jogszabály, ha például 2004. május 1. előtt vett fel valaki lakáshitelt, amelyet nem törleszt, a bankok továbbra is elárverezhetik az ingatlanát. A 2004. májusától felvett jelzálog fedezetű hiteleknél viszont a végrehajtásokat csak az elszámolás után lehet folytatni, vagyis várhatóan valamikor jövőre. A devizahiteleknél az elszámolás hamarabb megtörténhet, a bedőlt forinthiteleknél viszont lehet, hogy csak a második félévben folytathatják a végrehajtási eljárásokat.

Az eddig elindított árverések egyébként a jegybank és a Nemzeti Eszközkezelő (NET) adatai szerint nem sikerültek túl jól, a bankok csak a lakások töredékét tudták eladni. Az idén az első kilenc hónapban például több mint 12 ezer lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre, ebből azonban csak 484-et adtak el végül a bankok. Tavaly még rosszabb volt az arány, 15216 ingatlanból csak 234-et értékesítettek a hitelintézetek. Ennek egyik oka a kilakoltatási tilalom lehet, ami miatt az árverésen a vevőknek nem egyszer lakottan kell megvásárolniuk a lakásokat, és a korábbi tulajdonost nem biztos, hogy ki tudják költöztetni. A kilakoltatási tilalom egyébként az eddigi tervek szerint a devizahitelesek helyzetének rendezése után, legkésőbb 2016 végén szűnhet meg.

Lényegesen több bedőlt hitelnél adták el maguk az adósok a lakásaikat. Tavaly 1128, az idei első kilenc hónapban is csaknem 1100 adós értékesítette az ingatlanát azért, hogy megpróbálja rendezni a bedőlt hitelt. A legtöbb nehéz helyzetben lévő adóson azonban továbbra is a NET segít, amely 2013-ban több mint 4 ezer, az idén szeptember végéig pedig 6 ezernél is több lakást vásárolt meg. 

A bankok és az adósok általában a jobb helyzetben lévő régiókban tudják sikerrel értékesíteni a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokat. A bankok Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében adták el a legtöbb kalapács alá került ingatlant, Tolnában, Nógrádban és Békésben viszont alig találtak vevőt az ilyen lakásokra. Az adósok által eladott lakások több mint 40 százaléka budapesti vagy Pest megyei ingatlan volt. Az eszközkezelő ezzel szemben a szegényebb országrészekben is sikeres, a legtöbb lakást az idén Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vásárolták meg.

Jövőre tehát, ha rendeződött a devizahitelek ügye, és az elszámolások is lezárultak, a pénzügyi intézmények elvileg az összes nem teljesítő jelzáloghitelen érvényesíthetik a jelzálogjogukat. Az eddigi értékesítési adatok alapján persze kérdéses, hogy milyen sikerrel járnak.

Jövőre tehát, ha rendeződött a devizahitelek ügye, és az elszámolások is lezárultak, a pénzügyi intézmények elvileg az összes nem teljesítő jelzáloghitelen érvényesíthetik a jelzálogjogukat. Az eddigi értékesítési adatok alapján persze kérdéses, hogy milyen sikerrel járnak. -->