BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csak Matolcsyék állíthatják meg a forintot

Elképesztő ütemben erősödik a forint, és a következő hónapokban a piaci folyamatok alapján felértékelődés várható. Kivéve, ha Matolcsy Györgyék ezt megállítják.

Már csak 304,5 forintot kell adni az euróért, ilyen erős árfolyamra pedig tavaly május óta nem volt példa. A forint azt követően kezdett el távolodni a hónapokig jellemző 310-es kurzustól (amit egyébként sok szakértő a jegybank fájdalomküszöbének tekint), hogy a Standard & Poor’s szeptember közepén több mint öt év után kiemelte Magyarországot a bóvliból. Az S&P lépésével már két hitelminősítőnél van meg a befektetési ajánlás, Böhm Péter, a Raiffeisen devizakereskedője pedig ennek a hatását látja a mostani forinterősödés mögött. A külföldiek veszik a magyar állampapírokat, ami a következő negyedévekben is támogathatja a forint árfolyamát, miután a befektetők euróból forintra váltják a pénzüket.

A 305-ös szint elesése után stop-lossok is teljesültek, ami további lökést adott a forintnak – hangsúlyozta Böhm Péter. (Az ilyen szintek a veszteségminimalizálásra szolgálnak, vagyis sokan állíthattak be 305-ös kurzust azok közül, akik a forint esésére játszottak, de nem lett igazuk.) A Raiffeisen szakértője szerint az eddig tapasztalt 309–318-as sávból a következő fél évben 303–312 közé kerülhet az euró-forint kurzus.

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) profitját csökkenti, ha a mostani szinten marad az árfolyam, azonban ha az EU-források újból beáramlanak az országba, akkor lesz egy euróeladási hullám, amivel tud harcolni a jegybank a forint erősödése ellen” – fejtette ki Böhm Péter. Az MNB az elmúlt években azon ért el nagy nyereséget, hogy a devizatartalék bekerülési árfolyama a 2010-ben jellemző 265 forint közeléből 300-ra kúszott fel az idei év közepére. Ehhez persze az kellett, hogy a piaci árfolyam folyamatosan egyre magasabbra kússzon, vagyis a devizatartalékot minél gyengébb árfolyamon váltsák át. A piaci árfolyam azonban most már „csak” 305 forint, így nagyon közel került a devizatartalék bekerülési árfolyamához – vagyis ha tovább erősödik a forint, akkor búcsút inthetnek a nagy nyereségnek. (A mostani 305 forintos piaci árfolyamnál alig 5 forinttal alacsonyabb a devizatartalék bekerülési árfolyama, miközben háromnegyed éve 15 forint volt a különbség, korábban pedig 20.)

„Természetesen elfogadjuk, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de már beszéltek arról a jegybankárok is, hogy az erősebb forint nem tesz jót a gazdaságnak, és a mostani szinteken már történhetnek kisebb beavatkozások a piac szerint” – fejtette ki Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. A közelmúltban a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta az MNB, hogy a jegybank „elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, így sem árfolyamcéllal, sem eredménycéllal nem rendelkezik”. A nyereségességet firtató kérdésünkre kiemelték, hogy az MNB a jegybanktörvényben foglalt céljainak veszélyeztetése nélkül „igyekszik olyan megoldásokat alkalmazni, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a következő években se kelljen jegybanki veszteségre költségvetési forrásokat fordítani”. Az MNB válaszát úgy értelmeztük, hogy noha tagadják az árfolyamcél létezését, azt el akarják kerülni, hogy a költségvetésnek kelljen kisegíteni a jegybankot. Egyes közgazdászok a politikai kockázatokat is kiemelik: azzal érvelnek, hogy óriási presztízsveszteség lenne az MNB-nek, ha veszteséget termelne azok után, hogy 260 milliárd forintot adtak a jegybanki alapítványoknak, ezért sem hagyhatják megerősödni a forintot.

Böhm Péter szerint az MNB a következő fél évben lazítani fog a monetáris kondíciókon, hogy megakadályozza a forint erősödését, és még az is elképzelhető, hogy csökkentik a 0,9 százalékos alapkamatot. Az év végére a 3 hónapos betétet 900 milliárd forintban maximálják – most még csaknem 1700 milliárd van az eszközben –, így a bankoknak máshová kell tenniük a pénzüket. Böhm szerint további korlátozás is elképelhető, hogy a bankokat és a külföldieket még erőteljesebben kiszorítsák, ezáltal a forint gyengülhet. „De ha meg is nő a fölösleges likviditás, azt nagyon nehéz kivinni az országból, mert nincs hová tenni a pénzt a világban” – vélte a Raiffeisen szakértője. Hasonló véleményen van Kiss Mónika is, de azt is hozzáteszi, hogy kevés tere maradt a monetáris manővereknek. A felminősítés és a fizetési mérleg hatalmas többlete miatt egyre közeledünk a 300-as szinthez. „Emellett a külső tényezők közül meghatározó, hogy a nem olajalapú feltörekvő gazdaságok devizái iránt nagy a kereslet” – hangsúlyozta.

Az Equilor vezető elemzője ennek ellenére nem tartja valószínűnek, hogy az MNB olyan árfolyamküszöböt vezet be, mint a cseh jegybank. (A csehek 27-es euró-korona kurzusnál határoztak meg küszöböt, hogy megakadályozzák a deviza felértékelődését.) „Nehéz lenne a jelenlegi hozaméhes környezetben az MNB-nek megvédenie egy árfolyamküszöböt – hangsúlyozta Kiss Mónika –, hiszen az Európai Központi Bank lazítási politikája 2017 márciusáig kitart, és a nagy mennyiségű likviditást bocsát a piacra, ami keresi a helyét a világban.”

MNB: nincs árfolyamcél

A jegybanknak sem árfolyam-, sem eredménycélja nincs, célzott eszközöket alkalmazva ösztönzi a gazdasági növekedést, és ilyen eszközökkel igyekszik elérni az inflációs célt – erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egy konferencián, miután ismét felvetődött a piacon, hogy a jegybank 310-es euró-forint alatt hajlamos beavatkozni. Virág Barnabás hozzátette, a hitelösztönzés nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyre fontosabb feladata a jegybanknak, mert a kis- és középvállalkozások számos esetben nem jutnak kellő finanszírozáshoz.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.