Világgazdaság Online

Nem nőtt tovább 2011 első negyedévében a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A kasszák taglétszáma 3 114 155 fő volt március utolsó napján, pár száz fővel kevesebb, mint az év végén, ami nem csoda, hiszen a pályakezdők nyugdíjpénztárakba való kötelező belépése megszűnt, és a nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos törvények is úgy változtak, hogy aligha motiválhatták a fiatalokat a belépésre. Érdekes módon a statisztika szerint 379-en mégis beléptek valamelyik magánkasszába, vállalva ezzel, hogy nem szerezhetnek Magyarországon szolgálati időt és állami nyugdíjat.

Mivel az állam a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat nem utalta át a kasszáknak, az intézményeknek tagdíjbevételük nem volt, sőt negatív szám, mínusz 5 milliárd forint szerepel ebben a sorban az összesített kimutatásokban. Az elmaradó tagdíjaknak köszönhetően az első negyedévet súlyos működési veszteséggel vészelték át a magánnyugdíjpénztárak. A kasszák mindössze 246 millió forint bevételre tettek szert, miután tagonként havonta csupán 265 forintot vonhattak le a pozitív hozamok terhére működéseik fedezésére. A vonatkozó törvény indoklása szerint a korábbi időszak tapasztalatait és a PSZÁF által végzett számításokat, a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásához tagonként ez az összeg elegendő kellett legyen a kasszák működéséhez.
A pénztáraknak viszont több mint 2,8 milliárd forintra volt szükségük a működéshez, vagyis az állam által megállapított összeg több mint tízszeresére, így a negyedévet 2,59 milliárd forintos mínusszal zárták.

Maguk az intézmények igyekeztek persze meghúzni a nadrágszíjat, az adatok szerint csökkentek a bérek, az adminisztrációs költségek és sok minden más is. A PSZÁF-nak fizetett felügyeleti díj – amelyet a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény állapít meg részben a kezelt vagyon nagysága alapján – viszont 15 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, és összesen 220 millió forintot tett ki az első negyedévben, vagyis a törvényileg kötelezően előírt hozzájárulás a közintézmény finanszírozásához a pénztárak számára az állam által elégségesnek ítélt működési bevétel gyakorlatilag teljes egészében elvitte. Emellett a Pénztárak Garancia Alapjába is befizettek 4 millió forintot, vagyis a törvényhozók szerint mindössze 22 millió forintból kellett volna megoldaniuk a több mint 3 millió pénztártag számlájának kezelését és a működésük finanszírozását.

A rájuk bízott vagyont ennek ellenére növelni tudták az intézmények. Az első negyedévben a 3162,8 milliárd forintnyi vagyonon 64 milliárd forintnyi hozamot halmoztak fel. A letétkezelői díjak nőttek egyébként tavalyhoz képest, a vagyonkezelésre viszont a tavalyi összeg kevesebb mint harmadát fordították az intézmények. Március végén a vagyon több mint 47 százaléka, csaknem 1500 milliárd forint magyar állampapírokban volt, a részvénybefektetések 10,8, a befektetési jegyek pedig 34,3 százalékot tettek ki a portfóliókból.