Érdemes már ma ellenőrizni a nyilvántartott adatainkat, ha nem akarjuk, hogy húsz-harminc év múlva szembesüljünk az akkor már megoldhatatlan problémával - közölte az MR1 - Kossuth Rádió.

Nem kapunk visszajelzést arról, hogy rendben fizeti-e utánunk a járulékokat a munkáltatónk és azt sem tudjuk, hogy minden munkában töltött napunknak nyoma lesz-e a nyugdíjunk kiszámításakor. Előfordul, hogy a nyugdíjba vonulónak hiába keresgélik korábbi munkaviszonyát, sőt, egy nagy állami vállalat korábbi végelszámolója, a miatt bosszankodik, hogy több mint tíz évvel azután, hogy befejezte a munkát, még mindig rajta kéri számon a nyugdíjbiztosító a korábbi alkalmazottak munkaviszonyának igazolását.

Matits Ágnes független nyugdíjszakértő szerint jó, hogy 1998-tól számítógépes nyilvántartáson vezetik a bevallást, a probléma csak az, hogy nem is tud a dolgozó arról, ha valami miatt nincsenek benne az adatai a rendszerben. Pedig az jellemzően a munkáltató hibája. Ha a mai aktív dolgozók egy évenkénti kimutatáson láthatnák, stimmel-e a nyilvántartásuk, akkor még előkeríthetnék a munkáltatójukat és számon kérhetnék rajta a járulékbevallást és -befizetést.

Csakhogy vannak olyan cégek, ahol nem egyszerűen a hibás adatjelentés miatt nem látszik a dolgozójuk a tb rendszerében, hanem azért, mert hivatalosan nem is foglalkoztatták, pedig a munkavállaló úgy tudta, hogy bejelentett munkaviszonya van. De a ma működő cégek esetében sem biztos, hogy minden adat rendben van a dolgozói körül, sőt, aki maga után fizeti a járulékait, még az sem lehet biztos a dolgában.

Arról mindenki megbizonyosodhat, hogy benne van-e a rendszerben, ami azért is megnyugtató, mert a munkáltatónktól kapott, alig tízéves igazolások gyakran nagyon rossz állapotban vannak. Hidasi László főosztályvezető azt mondja, bárki lekérheti az adatait az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól, így nem kell ezeket a papírokat az örökkévalóságnak megőriznünk.

Az egyetemi éveket a nyugdíjba vonuláskor, de akár előbb is, az index bemutatásával lehet igazolni, az 1998 január 1-je előtti felsőfokú oktatásban töltött évek ugyanis automatikusan növelik a szolgálati időt, 1998 után azonban nem számít be a főiskolai vagy egyetemi tanulmány, csak akkor, ha erre külön megállapodást köt valaki a nyugdíjbiztosítóval és a minimálbér járulékait megfizeti azokra az évekre, akár utólag is.