Kereken száz nap múlva nyitja kapuit az olimpia Párizsban: a játékokat július 26 és augusztus 11., míg a paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik. A többhetes rendezvénysorozatok azonban óriási összegbe kerülnek. Bár a rendező városok és kormányok hagyományosan sokat költenek, Párizs és Franciaország úgy akarják visszafogni a költségeket, hogy közben mindenben a lehető legjobban kiszolgálja a sporteseményre érkezőket.
Fotó: AFP
A helyszínek a fővárosban és a szomszédos régiókban, valamint a francia polinéziai Tahitin lesznek. 206 ország 10 500 olimpikonja, a paralimpián 184 ország 4400 paralimpikonja vesz részt. Előbbi 329, az utóbbi 549 eseményből áll, amelyeket 15, illetve 11 helyszínen rendeznek meg. Ez nem csak kifinomult szervezést és logisztikát, de óriási költségvetést is igényel.
Milyen költségekkel jár az idei olimpia?
A többhetes rendezvényhez új stadionokat, medencéket és olimpiai falut is életre hívtak. Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett arra is, hogy a kifejezetten piszkos Szajna egy részét olyannyira megtisztítják, hogy vizes versenyszámokat rendezhessenek benne. Ehhez egy óriási szennyvíztároló és -tisztító üzemet is megépítenek a franciák.
A modern kori olimpiák történelmében először tartják az ünnepélyes megnyitót szabad ég alatt, mégpedig a Szajna folyó partján. A megnyitóra és a versenyszámokra 300-326 ezer nézőt várnak. Biztonságuk szavatolása igen költséges, főképp, hogy a készültséget a márciusi moszkvai terrortámadás után a legmagasabb szintre emelték. A külföldi segítségen túl 20 ezer francia katonát és 40 ezer rendőrt rendelnek ki a biztonság érdekében.
A kormány ezeken túl 500 és 1 000 euró között prémiumot és gyermekgondozási támogatást ad azoknak az állami foglalkoztatottaknak, akik az olimpia idejére többletmunkát vállalnak. Emellett a szakszervezetek olimpiai bónuszokat szorgalmaznak, és mivel a francia munkavállalók híresek a kitartásukról, elképzelhető, hogy az állam most nem ellenkezik velük.
Nem lesz olcsó a közterületek rendezettségének biztosítása is, hogy a kamerák a lehető legtöbb történést rögzíthessék. Ennek érdekében a párizsi vezetés számos civil szervezetet felháborító intézkedésről döntött: az érintett területekről kiebrudalják a migránsokat és a hajléktalanokat. Ami mind rengeteg pénzt felemészt.
Beszáll a finanszírozásba a versenyszféra
A kiadások a versenyek lebonyolításáért felelős szervezőbizottság (COJO) és a létesítményberuházásokat végző cég (Solideo) között oszlanak meg. A magas miatt azonban mindkét szervezet költségvetése elszállt. A COJO az eredetileg becsült 3,2 milliárd euróval szemben már 4,4 milliárd eurós összbevétellel kalkulál: 1,24 milliárd euró érkezik szponzoroktól, 1,4 milliárd euró jegyeladásból, és 1,2 milliárd euró a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. A COJO fő költségei közé pedig a stadionbérlés, a falu előkészítése, a biztonság, az ideiglenes lelátók megépítése és a nyitóünnepség előadóinak díjai tartoznak – részletezte az Inside the Games.
A kormány 3 milliárd eurós garanciát vállalt az esetleges hiány fedezésére.
A 9-10 milliárd eurós kiadások több mint felére szponzorpénzek, jegyeladások és egyéb nem állami finanszírozás nyújtanak fedezetet.
Az adófizetőkre és Párizs városára alacsonyabb összeg hárul. Utóbbinak az eddig felmerülő terhei alacsonyabbak, mint a legutóbbi három nyári olimpiát megrendező városé, Tokióé (2021), Rio de Janeiroé (2016) és Londoné (2012) – írja a The Washington Post.
A pénzügyi konstrukció miatt ez lehet az utóbbi évtizedek legolcsóbb olimpiája.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azzal számol, hogy a 9 milliárd eurós finanszírozás mintegy 96 százaléka a magánszektorból érkezik. Az S&P mindenesetre nem is számít arra, hogy a játékok jelentősen megterhelné a francia állam költségvetését – írja a Firstpost.
Milyen bevételre lehet számítani?
Tavaly a turisták mintegy 64 milliárd eurót költöttek Franciaországban, a világra szóló sportesemény miatt pedig idén ennél sokkal többet is otthagyhatnak a látogatók. Az vezetője már hónapokkal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a szállásdíjak brutálisan megugorhatnak a nyáron. Csak a két rendezvénysorozatra 15 millió látogatható érkezhet Párizsba, így a lakosság egy része inkább nem kér a tömegből és a fennakadásokból. Sokan nyárra inkább jó pénzért kiadják a lakásukat.
A 2024-es párizsi olimpia megrendezéséből a francia üzleti szféra is profitálhat egyrészt a látogatók költésén keresztül, másrészt pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztése miatti pozitívumokból. Erre számít a játékok egyik legnagyobb szponzora, a luxusipari LVMH is, amelynek PR-szempontból is fontos az esemény – jegyezte meg a Bloomberg.
„Az olimpiai játékok célja… az, hogy mindenki javát szolgálja és a lehető leghosszabb ideig” – foglalta össze Stéphane Blanchet, Sevran polgármestere, ahol vizes számokat rendeznek. Márpedig ezt komolyan is gondolják a francia vezetők.
Kérdéses, hogy a 2024-es olimpia egyenlege pozitív vagy negatív lesz. A pontos összegre 2025 végére derülhet fény. Azt mindenesetre látni, hogy inkább veszteségesek, mint nyereségesek voltak az ötkarikás játékok.
