A címben feltett kérdésre a válasz röviden: (majdnem) mindenkinek. Bővebben: mindazoknak, akik szeretnék megteremteni, megőrizni vagy éppen megerősíteni munkaerőpiaci esélyeiket. A világban végbemenő technológiai fordulat, a digitalizáció és automatizáció lendületes térhódítása, a demográfiai változások, a Covid–19-pandémia, illetve az e jelenségekkel összefüggésben is egyre inkább elterjedő rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák alapjaiban változtatják meg a munkavégzés jövőbeni formáit – s így az egyes munkakörökkel kapcsolatos munkaerőpiaci elvárásokat.
Tíz éven belül lényegében nem lesz olyan munkakör, amelyhez ne volna szükség digitális készségekre
Míg például húsz évvel ezelőtt a munkakörök kisebb részének betöltéséhez volt szükség valamilyen szintű digitális készségekre, addig egy 2017-es felmérés szerint a munkahelyeknek már a többsége feltételezte a legalább alapszintű digitális készségek (pl. e-mailes kommunikáció, digitális dokumentumok létrehozása és szerkesztése, információk keresése, személyes adatok online védelme stb.) meglétét. A legújabb kutatások szerint pedig a következő tíz évben tízből kilenc munkahely betöltéséhez nélkülözhetetlenek lesznek az ilyen típusú kompetenciák.
Mindezt tetézi a digitális technológiák töretlen fejlődése, újabb és újabb megoldások megjelenése is, ami egyrészt a digitális készségek folyamatos fejlesztését várja el a munkavállalóktól, illetve a munkaerőpiacra belépni szándékozóktól, másrészt teljesen új készségek elsajátítását teszi szükségessé. A Világgazdasági Fórum által készített kutatás alapján ugyanis tíz éven belül a munkahelyek 50 százalékát fogják valamilyen formában érinteni az automatizációs megoldások. A McKinsey nevű tanácsadó cég 2018-ban kiadott tanulmánya szerint pedig a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal a magyar munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni.
E fundamentális változások nyomatékosítják a digitális készségek már ma is rendkívüli munkaerőpiaci fontosságát, és megerősítik azok tömeges fejlesztésének szükségességét mind a munkavállalók, mind a diákok körében.
Magyarországon rendkívüli erőfeszítésekre van szükség a vállalkozások és a lakosság digitális felzárkóztatására
Minderre annál is inkább szükség van, mert a nemzetközi összehasonlító felmérésekből kirajzolódó kép alapján sem a hazai vállalkozások, sem a felnőtt lakosság körében nem tudatosult e digitális kompetenciák hordereje, ami egyértelmű versenyhátrány az érintettek számára.
Az uniós országok digitális felkészültségét vizsgáló Digital Economy and Society Index (DESI) a hazai eredmények területén a legnagyobb lemaradást éppen a vállalkozások digitális felkészültségét mérő „Digitális technológiák integráltsága” dimenzióban mutatja. A 2022-es eredmények alapján ebben a dimenzióban hazánk a 25. helyet foglalta el. Továbbra is rendkívül alacsony a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k, a nagy adathalmazokat feldolgozó, a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevő vagy mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalkozások aránya. Hasonló a helyzet a „Humántőke” dimenzióban is (23. hely), ahol szintén számottevő a lemaradás az uniós átlaghoz képest a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkező állampolgárok, az IKT-szakemberek, a női IKT-szakemberek, az IKT-diplomások vagy a munkavállalóik számára IKT-képzést biztosító vállalkozások arányát illetően.
Ezek az arányok különösen riasztók, ha azt vizsgáljuk meg, hogy az EU az érintett területek kapcsán milyen célkitűzéseket fogalmaz meg a következő tíz évre szóló Digitális Iránytű kezdeményezésben. 2030-ra a célok között az szerepel, hogy a felnőtt lakosság 80 százaléka rendelkezzen legalább alapszintű digitális kompetenciával (hazánkban ez az arány 49 százalék), illetve az uniós vállalkozások 75 százaléka használjon mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat (ma 3 százalék).
A digitális kompetenciák mellett felerősödnek más hard és soft skillekkel kapcsolatos munkaadói elvárások is
A „jövő munkavállalójával” szembeni munkaadói elvárások körét tovább bővítik az úgynevezett transzverzális készségek, azaz olyan 21. századi kompetenciák, mint például a kritikus gondolkodás, a közös munkavégzés vagy a problémamegoldás. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2023 első negyedévében (a munkaadók körében) készített primer kvantitatív felmérés eredményei alapján a technológiák széles körű elterjedésével szükségessé váló új munkavállalói kompetenciák közül elsősorban az iparág-specifikus szakértelem, a problémamegoldás, elemzőkészség, kreativitás, az innovációra és a tanulásra való nyitottság, valamint az emelt szintű digitális készségek emelhetők ki.
A hazai munkaerő versenyképessége szempontjából tehát kritikus fontosságú a társadalom és a vállalkozások felkészítése a technológiai transzformációra, az automatizációra, a mesterséges intelligencia használatára, hiszen a nem túl távoli jövőben alig lesz olyan munkakör, amelynek betöltéséhez ne lenne elvárás a legalább alapszintű digitális kompetenciák megléte.
