Világgazdaság Online

A barátok, ismerősök szerepe főleg a karrierút korai szakaszában a középiskolai, főiskolai, egyetemi évek alatt jelentős, a munkahely kiválasztásában az embereket inkább a vágyaik, lehetőségeik, tapasztalataik és képességeik befolyásolják döntően – magyarázza Velez Csaba pszichológus, a PMC Hungary tanácsadója. Jól jöhet viszont egy barát vagy jó ismerős egy olyan cégnél, amelynek szeretnénk a vállalati kultúráját, a számunkra is reális lehetőségeit felmérni. Mégis, érdemes fenntartással kezelni az olyan – gyakran kétes – információkat, amelyek valakinek a gyors előrelépéséről, a tökéletes munkahelyről és rövid idő alatt elért, kiugróan magas jövedelmi szintjéről szólnak. Velez Csaba úgy tapasztalta, a baráti alapon megajánlott, megkapott pozíciókra egyre kevesebb a példa. A protekcióval megszerzett állások jobbára bizalmi jellegűek, és az első konfliktus alkalmával felszínre kerülnek a barátsággal összemosott vezető-beosztott viszony nehézségei. Nem véletlen, hogy a versenyszférában szívesebben választják a legmegfelelőbb képesítésű, illetve személyiségprofilú jelentkezőt az ismerős helyett.
Más a véleménye Kisházy Gergelynek, a Corporate Values szervezetpszichológusának. Ő úgy véli, a munkahelyek többsége ma is az egymást ismerő munkavállalókkal töltődik fel. Vagyis a barátok, ismerősök hatást gyakorolnak egymás karrierútjára. Ez előnyökkel és hátrányokkal egyaránt együtt jár – emelte ki. Ha valaki rossz szájízzel búcsúzott egy ismerősétől, vagy éppen a rivalizálás jellemezte a kapcsolatukat, az nem segíti a későbbi közös munkavégzést.
Az épp „befutó”, esetleg a már „beérkezett” ismerős egy cégnél lehet motiváló egy jelentkezőnek, de önmagában nem hat meggyőzően egy munkaadó számára. Stabil énképpel, fejlett önismerettel érdemes ennél ütőképesebb indítékokkal készülni egy állásinterjúra. Az informális hálón alapuló álláskeresés – a veszélyei ellenére is – előnyös lehet a munkaadónak, hiszen gyorsabb és olcsóbb a kiválasztás folyamata, biztosabb lehet a beilleszkedés – állítja Kisházy Gergely. Az álláskeresőknek éppen ezért érdemes elfogadniuk, hogy a rejtett álláspiacot célzó hálózatépítés nem azonos a sokszor hamisan csengő, betanultan nyomulós kommunikációs stílussal. Ha nem munkahelyet, hanem tanácsot, információt kérnek a körülöttük lévőktől, ha a létező kapcsolataikból újakat próbálnak alakítani, megnyílhatnak az álláspiac addig rejtett lehetőségei is.