Körvonalazódik a szakmai konszenzus az egészségügy átalakításának alapvető kérdéseiben. Ez derült ki a Világgazdaság múlt héten tartott XIX. egészségügyi konferenciáján, ahol a kormányzati, szakmai szervezetek, egészségpolitikusok, az ágazatot elemző közgazdászok és a civil szféra képviselői egyeztek meg arról: sürgősen cselekedni kell. A tanácskozás alaphangját Pálinkás József , a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta meg, kijelentve: tisztázni kell, meddig terjedhet a közösségi gyógyítási felelősség, s milyen szerepük van az egyéneknek saját egészségük értékként való kezelésében.

A változtatás időszerű, mivel a gazdasági válság a korábbiaknál is jobban kiélezte az ágazat gondjait. Újra kell értékelni a helyét a nemzetgazdaságban, paradigmaváltásra van szükség. Szakítani kell azzal a felfogással, hogy az egészségügy csupán haszonélvezője a nemzeti jövedelemnek. Tudományos elemzésekkel igazolták ugyanis, hogy az egészségipar többet ad a GDP-hez, mint amennyi a gyógyító ágazatra jutó költségvetési forrás.
Abban is egyetértés van, hogy véget kell vetni az egészségpolitika kormányzati ciklusonkénti változásának. A torz egészségügyi struktúrát következetesen át kell alakítani a régiókban elvégzendő népegészségügyi adatok alapján. Meg kell határozni, hol, milyen gyógyító beavatkozást lehet végezni, ami együtt jár azzal, hogy bizonyos kórházakra, kórházi osztályokra nincs szükség.
A gyógyítási díjtételeket a valós költségekhez kell igazítani, amelyek most elszakadtak a valóságtól. A szerkezetátalakítással megtakarított pénzt elsősorban az egészségügyi dolgozók jövedelmének rendezésére kell fordítani. Az uniós forrásokat pedig a szükségleteknek megfelelően kell felhasználni.