Szigorodik a gyógyítás feltételrendszere

A gazdasági válság hatását nem hagyhatja figyelmen kívül az egészségügy sem, ami szükségszerűen idézi elő az intézményrendszer átalakítását – jelentette ki Székely Tamás egészségügyi miniszter. Minden országban, így nálunk is egyetértés van a költséghatékony és minőségi gyógyítás erősítésében, valamint abban, hogy a nehézségek ellenére is biztosítani kell az alapvető ellátásokat, így a közegészségügyi, járványügyi és a sürgősségi betegellátás feltételeit.

Tény: a válság hatására kialakuló munkanélküliség és kereset-visszafogás miatt csökkent az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékbevétele, s az élőmunka terheinek csökkentése miatt a kormány mérsékelte a járulék mértékét is. Ez 150 milliárd forintos veszteséget okoz az alapnak, ám a kormány vállalta: e miatt nem csökkenhet az EA előirányzata. Sőt, ismerve az ágazat pénzügyi nehézségeit, az idén 10,5 milliárd forint többletforrást juttat a kórházaknak és szakrendelőknek. Ebből az összegből többet kapnak a súlyponti kórházak és az országos intézetek, valamint a 24 órás ellátást biztosító kórházak, amivel az intézmények szakmai szervezetei is egyetértettek a velük kötött megállapodás aláírásakor.
Ám figyelembe kell venni a megváltozott körülményeket, s szigorúan a szükségletekhez kell igazítani ez ellátórendszert. Olyan átalakításra van szükség, amely kormányzati ciklusoktól függetlenül csak a szakmai szempontokat veszi figyelembe.
A gyógyításhoz szükséges, előírt minimumfeltételeknek meg nem felelő egészségügyi szolgáltatók a közeljövőben számíthatnak a hiányos tárgyi és személyi adottságokkal terhelt egységeik bezárására – mondta Székely Tamás. A hamarosan életbe lépő szabályozás szerint nem adhat ki ideiglenes működési engedélyt az ÁNTSZ. Ám még néhány orvosi terület szakmai kollégiumaitól visszajelzést várnak, mondjuk hogy hogyan kell besorolni a progresszív ellátási rendbe például a sebészetnél a vakbélgyulladás ellátását, bizonyos esztétikai beavatkozásokat. Hol szükséges a gyógytorna-fizioterápia, s mekkora a létszámigénye.
Az új szabályozást az Országos Tisztifőorvosi Hivatal munkatársainak átfogó vizsgálata előzte meg. Ennek során 47 orvosi szakmát, összesen 1700 szervezeti egységet vizsgáltak az ország összes régiójában. Ezt vetették össze a szakmai kollé-giumok által a minimumfeltételekben megadott minimálisan szükséges orvosszámmal, és kiderült: országosan összességében elegendő az orvos, ám régiónként és szolgáltatónként előfordul létszámhiány bizonyos szakmákban. Négy orvosi szakma esetében jelentősebb az eltérés: az ortopédiában, a traumatológiában, az általános csecsemő- és gyermekgyógyászatban, valamint a pulmonológiában. Ezeken a területeken a minimumfeltétel-tervezet több orvost igényel, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll.
Most először érvényesül majd az a lehetőség, törvényi kötelezettség is, amely rávilágít a kihasználatlan kapacitásokra. Egyben a kórházaknak és szakrendelőknek lehetőségük nyílik arra, hogy megfelelő kontroll – regionális egészségügyi tanácsok (RET-ek), Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – mellett a kapacitásaikat a lakossági szükségletekhez alakítsák. Ez néhány szolgáltatónál jelentős szerkezeti átalakítást eredményez.
Egyébként az OEP felülvizsgálta a kapacitásokat, és javaslatot készít azok átcsoportosítására, megszüntetésére. A kihasználtság megállapításának alapja, hogy egy szervezeti egység igénybevétele miként viszonyul az adott ellátási forma és szakma országos átlagához. Ám jó döntés csak az adott terület és a helyi körülmények ismeretében hozható, ez viszont a RET-ek és a regionális ÁNTSZ-ek, nem pedig az OEP birtokában van. Ezért a biztosító javaslata nem kötelező érvényű, azt a RET és az ÁNTSZ is felülbírálhatja. Az OEP – a birtokában lévő adatok feldolgozása alapján – csupán segít, rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat, de a RET véleményez, és az ÁNTSZ dönt.
Egy szolgáltatónál több azonos szakmájú szervezeti egység esetében az adatok összevonhatók, kiindulási alap a biztosítónál elszámolt gyógyítási teljesítmény.
A kihasználtsági táblák a 2008–2009-es évek finanszírozási adatai alapján készültek, az elemzésben nem vették figyelembe a szünetelő kapacitásokat. A kapacitásmódosításnak nincs teljesítményvolumen-korlátozása, elválik egymástól a kapacitás mennyisége és az ellátandó feladat. A szolgáltatóknak lehetőségük van arra is, hogy az ellátandó feladataikat kevesebb kapacitással hajtsák végre.
A fekvőbeteg-szakellátásban az ÁNTSZ döntése nem érintheti a súlyponti kórházak és speciális intézetek garantált kapacitásait, az adott régióban szakmacsoportonként lekötött összkapacitás mennyiségét, kivéve, ha tartós kihasználatlanság miatt RET-kérelemre ellátási érdekből az ÁNTSZ más szolgáltatónak adta – mondta a miniszter.