Az értékesítőhelyek harmadolása két fő okra vezethető vissza. Az egyik, hogy 2011-ben – két lépcsőben – literenként 70 forintos jövedéki adót vetettek ki a termékre, ami egyértelműen visszafogta a hazai értékesítést. (Egy liter E85-ös átlagára a Holtankoljak.hu szerint most 320 forint literenként, míg a benzinért 330 forintot kérnek.) A szakmai szervezet nem reméli e teher csökkenését, mindössze abban bízik, hogy tovább már nem fog emelkedni. Mindazonáltal Kovács-Gajdos János, az MBSZ szóvivője szerint az E85-ös forgalmának újbóli felfuttatása érdekében egyértelműen és kiszámítható módon kellene csökkenteni a jövedéki adót. „A Magyar Bioetanol Szövetség nem örökérvényű adókedvezményeket szeretne, hanem azt, hogy meghatározott időre (5-10 év) bizonyos kedvezményeket/dotációkat kaphassanak a bioetanol-üzemű járművek. Ilyen lehetne a regisztrációsadó-mentesség, a cégautóadó-kedvezmény, illetve az ilyen járműveket használók parkolásidíj-kedvezménye vagy -mentessége, esetleges dugódíjmentessége – magyarázta. A benzinbe történő kötelező bekeverési arányt is növelni kellene, ahogy az számos országban meg is történt. Az E85-ös piacát a csökkenő olajár is szűkíti, hiszen az olcsó benzin mellett viszonylag drága maradt a magas bioetanol-tartalmú rivális. Ez is magyarázhatja, hogy máshol sem dübörög a piac. Bár a termék svédországi, 4,2 százalékos aránya elég magas, de ez még 2014-es adat. Más európai országokban viszont már abban az évben is legfeljebb 1 százalékos, de inkább annál alacsonyabb volt az E85-ös részaránya a benzinpiacon.
Pedig a hazai lehetőségek hatalmasak. „Magyarország 2015-re bioetanol-gyártó nagyhatalommá vált. Az itteni kapacitások a teljes belső piac 14 százalékát lefedik, a bioüzemanyag-ipar évi 220-240 milliárd forinttal járul hozzá az ország GDP-jéhez, míg közvetve ötezer munkahely fenntartását támogatja” – magyarázta Kovács-Gajdos János, hozzátéve, hogy a hazai bioetanol-ipar előnyeit jobban ki lehetne aknázni, ha a szabályozás is besegítene.
Biogáz nélkül nem megy
A biogáztermelés hathatós támogatása nélkül Magyarországon 2020-ra nem növelhető 10 százalékra a közlekedésben felhasznált energián belül a megújulók aránya, de nem teljesíthető a területtől elvárt szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés sem – állítja Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület elnöke. Egyrészt a „hóna alá kellene nyúlni” a biogáz értékesítésének, amely ma árban nem versenyképes a földgázzal, és segíteni kellene azoknak az üzemeknek a létesítését, amelyek a biogáz megtisztításával a közlekedésben felhasználható metánt állítanak elő. Ezek a feldolgozók viszont legalább 300-400 millió forintba kerülnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.