Világgazdaság Online

A hazai törekvés lényege abban állt, hogy az építési vállalkozók követeléseik biztosítására jelzálogjogot jegyeztethettek volna be megrendelőik ingatlanára. Azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabályozás jelenlegi formájában nem tartalmazott korlátozó feltételeket sem a beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntésében leszögezte, hogy a szabályozás célja önmagában a jogbiztonságot célzó intézkedés volt a vállalkozói körbetartozások megszüntetésének előremozdításában.

A döntés hatására az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó csoport kitekintést készített, melyben rámutat, hogy például Németországban milyen szabályozásokkal érték el, hogy ezt a jogbiztonságot szolgáló intézményt megfelelő módon tegyék a jogrendszer részévé és védjék mind a megrendelők, mind a vállalkozók érdekeit. A német jogalkotó több szabályozást is beiktatott jogrendszerébe: „Többek között az építési vállalkozó részére bejegyezhető jelzálogot a szerződő felek szerződésükben kizárhatják, így a megrendelőnek lehetősége van a szerződéses tárgyalások során szabadon dönteni afelől, hogy kívánja-e egy esetleges jelzáloggal megterhelni ingatlanát, vagy más jellegű biztosítékot kínál fel az építési vállalkozónak” – mondja Ladi Tímea, az e|n|w|c közösségi jogásza.

Az építési vállalkozó jogainak érvényesítésére a német polgári törvénykönyv azt a megoldást választotta, hogy amennyiben a felek szerződésükben nem zárták ki az építési vállalkozói jelzálogot, de a megrendelő nem járul hozzá annak bejegyzéséhez, úgy az építési vállalkozó - amennyiben bizonyítani tudja lejárt követeléseinek meglétét – a bíróság gyorsított eljárásban jogerős bírói végzés kiadását követően széljegyet jegyeztethet be a saját javára. Mindemellett rendes bírósági ítélet útján helyettesíttetheti a megrendelő hozzájáruló nyilatkozatát, és bejegyeztetheti a jelzálogot. A megrendelő tehát kizárólag olyan követelések tekintetében kénytelen elfogadni jelzálogot az ingatlanán, amely egy független bíró megítélése szerint léteznek és lejártak.

„A fenti rendszerhez hasonló kontrollmechanizmusok beiktatásával a jogalkotó az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezés hiányosságainak korrekcióját könnyen orvosolhatná, és ezzel hatékonyan javíthatná a magyar építőiparban kialakult helyzetet” – hangsúlyozza Ladi Tímea.
 
Sokkal rosszabb az építőipari cégek helyzete annál, mint amire az év elején számítottak – értékelte a legfrissebb hazai statisztikai adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke a Világgazdaságban. Az akkor megkérdezett 400 cégvezető véleményéből az derült ki, hogy erre az évre már némi optimizmussal tekintenek, semmiképpen sem számítottak arra, hogy még a tavalyinál is kedvezőtlenebb gazdálkodási körülményekkel kell megküzdeniük.