Folytatódott az építőipari cégek vesszőfutása

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint a résztvevők közel fele jelezte, hogy nettó árbevételük 2013 első felében az előző év azonos időszakához képes csökkent, illetve változatlan maradt, növekedésről inkább az út-, autópálya-építő és vasútépítő cégek számoltak be. A szervezetek kb. 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy árbevételarányos jövedelmezőségük még mindig 2 százalék alatti. Csökkenést ezzel kapcsolatban elsősorban az épületek építésével foglalkozó pest megyei és budapesti cégek jeleztek. Árbevételük összetétele az elmúlt évhez képest jellemzően nem változott, az utóbbi időszakot jellemző exportnövelés megtorpant, inkább csak a speciális szaképítés területén működő cégek keresik a külföldi munkát – közölte az Építési Vállalkozók
Országos Szakszövetsége.

A cégek kapacitáskihasználtsága átlagosan 70 százalékos, ennél magasabbat általában a nem épületek építésével foglalkozó cégek jeleztek.

A KSH az építőipar szerződésállományának csökkenéséről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A cégek visszajelzéseiből azonban ennek összetétele is látható. 2013. I. félévében a Bács-Kiskun és a Fejér megyei építőipari cégeknél, valamint az út-, vasútépítőknél bővült a szerződésállomány, a többieknél viszont nem változott, illetve csökkent. A termelésbővüléssel kapcsolatban is - elsősorban a Pest megyei és budapesti - cégek közel 70 százaléka jelezte azt, hogy az, a KSH által jelzett 9-10 százalékos-hoz képest kisebb mértékű volt. Ez óvatosságra int az építőipar hosszú távú fellendülésének előrejelzését illetően.

A kintlévőségeket illetően elmondható, hogy a vállalkozások árbevételének átlagosan 10 százaléka van késedelemben, mely megítélésük szerint 80 százalékban behajtható. A vállalatok üzleti tevékenységét a mai napig a megrendelések hiánya akadályozza leginkább, amit tovább sújt a fizetőképtelenség, illetve a jogi környezet állandó változása. Mindez alátámasztja, hogy a felmérésben résztvevő épületépítéssel foglalkozó cégek 90 százaléka úgy ítéli meg, hogy piaci helyzetük nem javult az elmúlt fél évben. Ezt támasztja alá, hogy a közel 95ezer építési vállalkozásból - a tavalyi azonos időszakához viszonyítva - az első félévben több cég került ki a nyilvántartásból felszámolási, kényszertörlési eljárások miatt.

A termelésbővülésből következő létszámbővítéssel egyelőre nem számolnak a cégek, 2/3-uk az állományi létszám változatlanul hagyása mellett dönt.  A válaszadók 2/3 számolt be arról, hogy 2013. I. félévében – átlagosan 3,5 százalékkal – emelték meg a béreket. Így is alacsonyabb az átlagbér az építőiparban a nemzetgazdaság többi ágazatához képest.

A válaszadók 94 százaléka szerint idén sem kezdődött el a vállalkozások adminisztrációs terheinek és az ebből adódó költségének várva-várt csökkenése, viszont kevésbé borúlátóak a feketemunka és a lánctartozást illetően. 1/3-uk úgy ítéli meg, hogy 2013. II. félévében csökkenni fog mindkettő.

Összességében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint a cégek visszajelzése alapján elmondható, hogy a KSH által jelzett termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel, és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá. A bővülést a hétköznapok gyakorlatában még nem érzi az építőipar minden szektora, különösen igaz ez az épületek építése területén működő vállalkozásokra. A forráshiány miatt a legtöbb építőipari cég célja még mindig az életben maradás. Ezt valamilyen mértékben csökkentheti, hogy a törvényi előírások szerint 30 napnál hosszabb fizetési határidőt nem lehet szerződésben kikötni, csak indokolt esetben, akkor is maximum 60 napot, késedelem esetén pedig az unióban elfogadott kamatot kell megfizetni.

Az építőipar a növekedő pályán akkor tudja magát megtartani, ha a jövőben az Európai Uniós forrásokat a pályázók gyorsabban le tudják hívni a támogatott projektekre. Ezzel párhuzamosan az otthonteremtési támogatás, a panelprogram, az energiatakarékos felújítások támogatási programjainak nagyobb mennyiségű forrással történő feltöltése és a középületek rekonstrukciós programjának kialakítása és végrehajtása élénkítheti a keresletet.