Különadó a médiának - óriási lehet a teher

Júliustól meteorológiai szolgáltatási díj címen a médiaszolgáltatók éves reklámbevételek fél százalékát vonná el a vidékfejlesztési tárca. „A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja a médiaszolgáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka. A médiaszolgáltató, a fizetési kötelezettségének alapjául szolgáló, éves reklámbevételéről összesített nyilvántartást vezet, és a befizetési kötelezettség teljesítésének időpontjáig az Országos Meteorológiai Szolgálat részére megküldi” – olvasható a meterológiai szolgáltatásról szóló törvénytervezetben, amelyre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hét végéig várja a véleményeket.

Hozzáteszik: a tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatában van és minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. „A Szolgálat részére megfizetett szolgáltatási díj a Szolgálat saját bevétele. A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja adók módjára behajtandó köztartozás. Ha a médiaszolgáltató a bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a médiaszolgáltató előző üzleti évi nettó árbevétele 0,8 százaléka minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak” – áll a dokumentumban. Becslések szerint mindez évi legalább 3 milliárd forintos közterhet jelentene a médiának. Ráadásul az adót akkor is meg kellene fizetnie minden médiumnak, ha az OMSZ nem is ad időjárás-jelentést neki.

A tévés reklámpiac 54,9 milliárd forintra rúgott 2011-ben. Ez 2010-hez képest 6 százalékos mínusz, amelynek nagy részét a földi sugárzású televíziók 10 százalékos csökkenése (39,7 milliárd forintra) okozta. A nem földi sugárzású adók bevétele 8 százalékkal 15,1 milliárdra nőtt, de még így is csak a teljes reklámtorta 28 százalékát teszik ki ezek a televíziók, holott nézettség tekintetében sokkal közelebb állnak a földi sugárzásúakhoz. A 2009-es szünetet követően tavaly a rádiók ismét bekerültek a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének felmérésébe, és négy rádió, a Class FM, a Juventus, a Magyar Rádió és a Neo FM képviseltette magát a kutatásban. A rádiók reklámbevételei 2 százalékkal 4,6 milliárd forintra nőttek 2010-hez képest.

A MEME szerint a gazdasági környezet nem kedvezett a reklámipar szereplőinek, hiszen a hirdetők továbbra is költségcsökkentésre kényszerültek. A rádió, mint reklámeszköz pedig még mindig alulértékelt a teljesítményéhez képest: naponta 6 millió embert meghaladó hallgatósággal a rádió ugyanis óriási tömegeket informál. Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest – sajtó, rádió, közterület, mozi – mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt tavaly, ennek köszönhetően az összement teljes reklámtortából arányaiban nagyobb szeletet hasíthatott ki magának a tévés piac. Erről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a többi szegmens is publikálja reklámadatait, ez az elkövetkező hónapokban várható. A Magyar Lapkiadók Egyesülete becslése szerint 2011-ben a nyomtatott lappiac net-net reklámbevétele 41,663 milliárd forint volt.