Versenykorlátozó megállapodást kötött egymással a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A két társaság abban állapodott meg, hogy nem támadja egymás piacait.

A jogsértés miatt a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő egyaránt 468-468 millió forint bírságot kapott.

A különféle sajtótermékek kétféleképpen juthatnak el az olvasókhoz. Vagy különféle kiskereskedelmi egységekben (újságárusoknál, boltokban, benzinkutaknál) lehet megvenni a azokat vagy egy lapterjesztő vállalkozás házhoz viszi az újságokat az előfizető címére. Előbbit árus, utóbbit előfizetéses lapterjesztésnek hívják. 1998-ig mindkét feladatot a Magyar Posta végezte el.

1998-ban azonban a Posta regionális újságterjesztő vállalkozásait eladta a francia érdekeltségű a Magyar Lapterjesztő Zrt.-nek (Lapker). Így az újságoknak a nyomdától a kiskereskedelmi egységekhez történő eljuttatása a Lapker feladata lett. A Posta ugyanakkor megtartotta az előfizetéses lapterjesztést, így az országos napilapok és a különféle magazinok terjesztését egészen 2007 elejéig, a MédiaLog Zrt. piacra lépéséig a Magyar Posta végezte. A kialakult erőviszonyok megváltozására nem túl sok esély volt, miután a GVH tárgyalási jegyzőkönyvek, stratégiai tanulmányok és egyéb iratok elemzése alapján kiderítette, hogy a Lapker és a Posta valamikor 2001 szeptembere és decembere között versenykorlátozó megállapodást kötött. Először az 1998 és 2001 között hatályos, a Posta regionális újságterjesztő cégeinek privatizációja kapcsán kötött megállapodásban szerepelt, hogy a Posta nem törekszik arra, hogy ő juttassa el a lapokat a nyomdából a kiskereskedőkhöz.

A 2002 és 2007 közötti időszakra szóló együttműködési megállapodásban ennek köszönhetően a Posta elérte, hogy a postahivatalokban eladott lapok fejében a Lapkertől kapott jutaléka 13-ról 23,5 százalékra nőjön. Az egyezség 2003. januártól hatályos módosítása során végül a Lapterjesztő is bevállalta, hogy nem kapcsolódik be a Posta felségterületének számító előfizetéses lapterjesztésbe. A meg nem támadási megállapodás kapcsán ekkor a Magyar Posta piacszervezési díjként egyszeri 260 millió forint összegű ellentételezésben részesült annak fejében, hogy újabb 5 évig nem rontja a Lapker üzletét.

A GVH szerint a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges belépők szándékait, terveit. A versenytársak közötti egyeztetés arról, hogy mikortól, vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, a piaci folyamatok megzavarását jelenti. A versenykorlátozó megállapodás tilalma alóli mentesülésre ebben az esetben a GVH nem látott lehetőséget, hiszen a kölcsönös önkorlátozás nem járt olyan előnyökkel, amelyekből a fogyasztók kellő mértékben részesedtek volna. Az sem állítható, hogy az önkorlátozás nélkülözhetetlen lett volna az el nem adott újságok visszagyűjtésére szolgáló remittenda rendszer fenntartásához. A Magyar Posta nagykereskedőként való megjelenése a GVH véleménye szerint nem ásta volna alá a kialakult terjesztési szokásokat, ha egy árust továbbra is csak egy nagykereskedő látott volna el.

A versenyhatóság véleménye szerint a Postának az árus nagykereskedelemtől való teljes tartózkodása adott piacon a verseny teljes kizárását jelentette. Mindezek miatt a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő egyaránt 468 millió forintos bírságot kapott. A bírság összegének meghatározásakor a GVH tekintetbe vette, hogy a megállapodás a verseny durva kizárását célozta, több évig volt életben, annak tényleges piaci hatása is volt.

Súlyosító körülmény, hogy az érintett szereplők saját piacaikon lényegében monopolisták, így tisztában kellett lenniük, hogy megállapodásuk korlátozza a versenyt. A versenyhatóság figyelembe vette azt is, hogy 2005 végétől komoly, egymással is tudatosított szándékkal álltak elő az egyezség felbontása érdekében, ami lényegében a jogsértés tényleges hatásának hosszát a megállapodás módosításban előirányzott öt év helyett háromra rövidült le.

A Magyar Posta nem ért egyet a Gazdasági Versenyhivatal döntésével. A társaság a döntést megalapozatlannak tartja, ezért jogorvoslatért bírósághoz fordul - mondta Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője az MTI-nek. A szóvivő attól elzárkózott, hogy az ügy érdemi részéről beszéljen.

A Lapker Zrt. közleményben tudatta, hogy nem ért egyet a GVH határozatában foglaltakkal, és ezért a keresetindítási határidőn belül bíróságon meg fogja támadni.

Magyar Posta Zrt. - az elmúlt évek árbevétele