Félnek a holnaputántól az autókereskedők – hangzott el egy tegnapi szakmai konferencián. Attól tartanak, hogy az Európai Bizottság 2010-től engedélyezni fogja olyan kereskedelmi vállalatok belépését is a piacra, amelyek teljes mértékben függetlenek az autógyáraktól. Ez pedig tömeges csődökhöz vezetne.
Manapság ugyanis az a helyzet, hogy a gyárak – a tulajdonukban lévő márkaképviseleteken keresztül – komoly beruházásokra ösztönzik (kényszerítik) a vállalkozókat. A cél érthető: a márka minden egyes szalonja hasonlítson egymásra, ezzel is erősítve a márkaidentitást. Egy kereskedés – bemutatóterem és szerviz – sehol sem indítható el 200-400 millió forintnál kevesebből, és a közelmúltban ment már csődbe nagynevű, nagy múltú cég, mert nem tudta törleszteni a hiteleket.
Az autókereskedőket az ág is húzza. Nem elég a gyengülő vásárlóerő, a szűkülő piac, a gyárak továbbra is elvárják a beruházásokat, például, hogy a vállalkozók nyissanak újabb értékesítési pontokat, azt gondolva, akkor több autót fog vásárolni a lakosság. A torta azonban ettől még nem lesz nagyobb, sőt, az egyre kisebbet kellene többfelé szeletelni.
Az Európai Gépjármű-kereskedők és Szervizek Tanácsa attól tart, hogy ha – az uniós alapelvekben rögzítettek szerint – teljes lesz a piac liberalizációja, az eddigi és a most folyó beruházások sosem térülnek meg. Az autóipari lobbi azonban erős, és az iparág most komoly gondban van. Szerte Európában kapacitásfelesleggel küzdenek a tradicionális márkák, és jövedelemtermelő képességük csupán 1,5-2 százalék. Pedig az Euro 5-ös károsanyag-kibocsátási szabvány teljesítése és a biztonságos karosszériák fejlesztése-gyártása egyre többe kerül. Ebből a helyzetből nyilván nem a magyar piac jelenti a kiutat az iparág számára, a magyar kereskedők azonban attól tartanak, hogy számukra egyáltalán nem lesz kiút 2010 után.