Brüsszel ellenvetéseinek dacára a német szövetségi kormány továbbra is ragaszkodik az uniós társállamokból érkező munkavállalók nem Németországban élő gyermekei után járó úgynevezett indexálásához, vagyis ahhoz, hogy a támogatás összegét igazítsák a gyermek lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez - jelentette be szerdán Berlinben a kormány szóvivője. (Hasonló javaslat bukott el a néhány napja Ausztriában is.)
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: Shutterstock[/caption]
Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy a berlini vezetés elkötelezett az Európai Unión belüli szabad mozgás mellett, de azt is vallja, hogy ezt az uniós alapszabadságot mindig a változó körülményeknek megfelelően kell szabályozni, különben "egyensúlytalanság" alakulhat ki. Éppen ez fenyeget, ha a családi pótlék összege nem arányos annak a tagországnak a létfenntartási költségeivel, amelyben a gyermek nevelkedik.
Ugyanakkor a német kormány azzal is tisztában van, hogy az indexálás bevezetéséhez egyelőre hiányzik az uniós jogi alap, ezért felszólítja a brüsszeli Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot, lehetőleg a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályok már zajló módosításának keretében - mondta Steffen Seibert.
A kereszténydemokrata (CDU) vezetésű pénzügyminisztérium korábban már törvényjavaslatot is készített a családi pótlék indexálásáról, de a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ellenállása miatt végül az előterjesztés helyett csak a jövőbeli, lehetséges szabályozás alapelemeit rögzítő állásfoglalás került a kormány elé.
A pénzügyminisztérium előterjesztése alapján az indexálás 15 uniós társállamot érintene, köztük Magyarországot. A változtatás a családi pótlék 50 százalékos csökkentésével járna Magyarország és Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Románia esetében, további 10 ország esetében pedig 75 százalékos csökkentést eredményezne a jelenlegi szabályok alapján Németországban járó családi pótlékhoz képest.
A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott 2016. februári EU-s megállapodásból származik. A megállapodás nem lépett életbe, mert a brit választók végül hazájuk uniós tagságának megszüntetése (Brexit) mellett döntöttek a tavaly júniusi népszavazáson.
